Új ötlet: 5l-es kerti permetező! Mikor Pest valamelyik külvárosában lomi van, ott mindig látok, de venni sem drága, ráadásul saját pumpája is van. Egy kis fantáziával könnyen átalakítható 2db ilyen permetező CO2 generátorrá.

Ja és elfelejtettem: A bicikliszelep felejtő, nem lehet rádugni a nyomásmérőt, az autószelep a nyerő, abból is az ültethető verzió, aminek nagy talpa van és van hozzá egy szorítóanya. A szelepet belülről ki kell dugni a palack oldalán lévő lyukon (előtte rá kell húzni egy kilyukasztott belsőgumi darabot, az lesz a tömítés) majd kívülről rátekerni és meghúzni a szorítóanyát. Semmi ragasztó nem kell, csak a belsejébe a cső köré.

Üdvözletem! Ez a CO2 generátor zseniális, köszi a leírást.
Felmerült itt néhány kérdés, amire úgy vélem, tudom a választ (tévedés joga fönntartva).
Volt róla szó, hogy hosszú idő alatt csökkenni szokott a nyomás egy kicsit. Nos ez azért van, mert a rendszer azt a nyomást tartja mindig, ami az A palackban van. Namármost, ha fogy az A palackból a citromsav oldat, akkor ugye a benne lévő CO2 vagy levegő expandálni fog, továbbá tudjuk azt, hogy ha a rendszer nem ereszt, vagy nem fogyott ki, akkor az A palackból sosem távozik gáz, csak folyadék. Ez azt jelenti, hogy a benne lévő gáz mennyisége állandó. E két feltételből következik, hogy a nyomásnak csökkennie kell, ahogy fogy a citromsav.

Ha ezt végiggondoltuk, akkor beláthatjuk azt is, hogy mi történik, ha több citromsav oldatot teszünk, meg több szódabikart. Ha az A palackban több a citromsav akkor kevesebb a 2báros gáz. Ha kifogy a citromsav, a nyomásesés nagyobb mértékű lesz a vége felé, továbbá, hogy egy működésbelépés alkalbával egyszerre kevesebb gáz nyomja át a citromsavat, így kevesebb megy, tehát kisebb adagokkal szabályoz eleinte. És ennyi - robbanás nem várható.

Felmerült a kérdés, hogy minek kell az Y elág?
Ha az elágazást kihúzzuk a rajta lévő további csővel együtt, akkor a következő történik: a citromsav magasról fog lecsöpögni, de a már elhasználódott folyadék így sem tud visszamenni az A palackba. Tehát ezzel csak stabilitási, keveredési gondok léphetnének fel (ki kell próbálni), az alapvető működési elv nem sérül. Szerintem egy kört megérne, hogy vajon mi lesz, ha nincs sem elág, sem földig lógó cső? Ha így is működik, egyszerűsödik a holmi, ha nem, akkor azzal is okosabbak lettünk.

További ötletek:

Annak a kerékszelepes beültetésnek a palack oldalába, van egy következménye: nem kell manométer a kupakba építve, hanem lehet használni keréknyomásmérő órát a szelepre nyomva, továbbá mindent lehet a palack oldalán keresztül vezetékelni, nem kell kifúrni a kupakot, így már lehet, hogy az eredeti műgyantázatlan kupak sem ereszt. A kibelezett szelepen keresztül lehet húzni a csövet elvágás nélkül, és körbenyomni szilikon ragasztóval. Az ültethető kerékszelep megszorítja a lyuk szélét, levéve róla ezzel a a nyomás okozta terhet.

apropó nyomás okozta teher:
Ismeritek a kazánformulát?
s=D*p/(2*szi) Ha s/D tart a nullához.
s: falvastagság
D: cső vagy tartály átmérője (belső)
p: nyomás
szi: a görög szigma latin betűkkel : a cső anyagára megengedhető feszültség.

Az összefüggésből látszik, hogy azonos vastagságú és minőségű anyagból készülő petpalackoknál a kisebbek nagyobb nyomást bírnak, a nagyobbak kevesebbet. Ezt kell szem előtt tartani, ha a megszokottól eltérő méretű palackokkal akarjuk kivitelezni a holmit. Tehát nagyobb palacknak megfelelne az ásványvizes automata vastagfalú nagy flakonja (10 vagy 20 literes). A hozzátartozó szerelékek lehetnek ugyanolyanok. Képzeljétek el, egy ilyenhez fél évig nem kell hozzányúlni, vagy nagyobb akvárium is elmegy róla.

Lehet hogy a késői válaszom már rajtad konkrétan nem segít, de másokon talán még igen.
Lendüljünk túl azon hogy valahol szivárog a szett, mert az csakis kizárólag a tulajdonosa tudja elhárítani és megtalálni.
Mondom fontossági sorrendben:

1. Ozmóvizet vagy desztillált vizet használj, mert egyes csapvizek bizonyos kémiai sajátságuknál fogva a citromsavat egy idő után felhajtják
felülre és izolálódik a szódabikarbóna és a citromsav. Majd mikor már túl sok lesz a citromsav és elkerülhetetlen a kémiai reakció ez hirtelen keverednek és drasztikus nyomásugráshoz vezet. Ez nem jó mert ennek apránként kellene végbe mennie. Az ozmó vagy desztillált víz nagyban csökkenti ennek valószínűségét, de önmagában ez sem megoldás.

2. A szódabikarbónás palackban szándékosan ne próbáljuk elkeverni a szódabikarbónát a vízzel, mert egyrészt ez nem fog sikerülni, másrészt úgy ellúgosodik a víz, hogy eleinte nagyon jó a kémiai reakció, de később az előző pontban fennálló probléma fokozottabban érvényesül. Tudom hogy minden youtube-os videó eszetlen rázást mutat be, de hosszú távon nem megoldás. Természetesen ha nincs a rendszerbe építve töltő szelep (bicikli pumpás üzembe helyezés), akkor kénytelen vagy rázogatni a beindításkor, de csak ésszel.

3. A szódabikarbónás palackban van az a cső, ami a palack aljára megy. Na az tényleg az aljára menjen és lehetőleg közép tájon legyen. Ha máshogy nem megy, akkor egyenesbe tudjuk állítani úgy hogy valami pálcikát kötegelőzünk mellé. Ha a 2 visszacsapó szelep be van fölé építve, akkor a citromsav pont a szódabikarbónába fog érkezni és nem fölülről csöpög rá. (rossz keveredés)

4. Egy idő után a bejövő citromsav megeszi maga közvetlen környezetéből a szódabikarbónát és egy kis kúp alakul ki. Ez nem kedvez az optimális keveredésnek. Kb. 5 naponta picit löttyintsük meg a szódabikarbónás palackot, hogy terüljön síkba a szódabikarbóna a folyadék alján.

Én miután tökéletesítettem a szettem és betartottam ezeket az értelem szerű praktikákat, már nem volt gondom többé a szettemmel.
8-10 töltés ment le gond nélkül.

Szakértőt kérdezek a következő jelenségről:

4 napja indítottam tesztüzemben, 0,75 bar túlnyomással, a bubiszám 1 bps volt. A nyomást és a bubiszámot is 4 napig tartotta, ám tegnap estére a nyomás 1,5 bar-ra ment fel, bubiszám maradt, a rendszer nem ereszt. Az előbb kíváncsiságból összeráztam a reaktorpalackot, és a nyomás iszonyú gyorsan 3 bar-ra ment. A palack szódás.

Tehát: keverés nélkül egy idő után nem tud reagálni a szódabikarbóna és a citromsav. Van-e valakinek valami bevált eljárása erre? Naponta-kétnaponta rázzam össze a reaktoredényt? Vagy mit csináljak? Annak örülök, hogy 4-6 bar-os nyomásra is van már tapasztalat

Sziasztok!
Abban segítsetek légyszi, hogy az említett 5/3mm-es akril/plexi csövet hol lehet beszerezni?
Tudom, bármelyik 5mm-es külső átmérőjű cső megfelel, de ez az akril olyan szimpatikus
Köszönöm!

Sziasztok van egy 240 l es akvam abba tervezek citromsavas co kesziteni valaki tapasztalatalata van hogy ilyen nagy akvaba van e ertelme meg hogy meddig birna egy toltet valaszokat elore is koszonom

A lassú szivárgás bőven elegendő , hogy átáramoljanak a folyadékok.
Mindenképpen alaposan vizsgáld át az egész rendszert

Sziasztok!

Szerdán este üzemeltem be citromsavas-szódabikarbónás co2 rendszerem. A kezdeti 2 bar nyomást szépen elértem, másnap reggelre is tartotta a 2 bar-t a cucc, úh összekötöttem a porlasztóval és megnyitottam a tűszelepet is. Éjjelre meg mindig elzártam. Viszont szombat reggelre a citromsavas víz nagy része már át is ment a szódabikarbónás részbe. A nyomásmérő pedig már 4 bar-nál jár. Péntek esti tűszelep elzárás után tapasztaltam, hogy a citromsavas palackban lévő porlasztó buborékozik. Szombaton víz alá is lenyomtam mindkét palack nyakát, de a B palack egyáltalán nem szivárgott, az A palacknál lévő nyomásmérőnél volt 2 helyen is lassú szivárgás.

Lehet, hogy ennek ez a szivárgás az oka? Vagy valahol máshol is szivároghat még?

Köszi

Igen, a két kupak között közlekedik, a citromsav oda CO2 vissza, ha nő a nyomás
a citromsavas palackon lévö szeleppel csak indítom a rendszert,
szódabikarbonáson lévő szelepen keresztül (üres tűszelep nélküli) megy az akváriumba a kész cucc.