Utólag okos a paraszt.
Egyrészt hittem a tesztnek, másrészt a hiánytünetekből és az algásodásból téves következtetéseket vontam le. Mert egyáltalán nem biztos, hogy a lyukak a levélen egyértelműen a K-hiányt jelzik, lehet az ellenkezője is. Ilyen esetekben lenne szükséges a vízelemzés, mert enélkül csak találgatunk az elérhető infók alapján (pl. az a rajz a növényről, ami a hiánytüneteket ábrázolja).

Nem szeretnék vitatkozni , de ha tudod az adagolt folyadék összetételét akkor miért adagoltál úgymond bátran ??

Ezzel én is így voltam, hiszen kisebb pontatlanság (+- 5 ppm) megengedhető, de nálam sokkal többet tévedett, azaz jóval kevesebbet (0-10 ppm) mutatott a valósnál. Emiatt bátran adagoltam makrot (KNO3, karbamid) a 30-50 ppm NO3 szint mellett, aztán csodálkoztam, hogy ellep az alga, és nem nőnek a halak.


Csak a JBL adatlapját találtam meg. Ami számomra érdekes, hogy az 1. reagens többek közt borkősavat tartalmaz, azt viszont nem tudom, vajon pH csökkentő (tehát előkészítő) szerepe van, vagy stabilizáló, tartósító feladatot lát el, esetleg mindkettő.

Arra a célra amire mi használjuk -véleményem szerint - nagyon jól ellátja a feladatát.

A reagens úgy tudom mindegyik gyártó tesztjében : Dimetilfenol

A JBL termékeivel történő összehasonlítás érdekelne, azután jöhetne egy laborvizsgálat, melyből kiderülne, melyik áll közelebb a valósághoz. Egyúttal ide kívánkozik Gábor véleménye az említettekről.
Visszatérve a vizsgálat körülményeire több kísérletből is arra jutottam, hogy a teszt szívesebben fogadja a nitrátot sószegény, savas környezetben (vagy konrétan salétromsavként), mint kemény, lúgos közegben. Például:
1. Mikor nálam 0-át mutatott a teszt, kértem mintát egy ADA africana talajos, részben RO vizes medencéből, melynél életre kelt a teszt.
2. Saját aksiból származó vízbe raktam ADA africanat, minek hatására eszíneződött lett a reagens.
3. Sósavval savanyítottam a vizet, aminek hatására nagyobb értéket mutatott (bár nem egészen akkorát, mint a gyantás vagy az agyagos előkészítésnél).
4. Bármennyi kálium-nitrátot adtam a csapvízhez, a teszt okkersárgánál jobban nem színeződött el.

Bármikor össze merem hasonlítani a Sera tesztjeit akármilyen gyártó tesztjeivel.
Arra a célra amire mi használjuk -véleményem szerint - nagyon jól ellátja a feladatát.

Bármikor össze merem hasonlítani a Sera tesztjeit akármilyen gyártó tesztjeivel.

Sajnos tapasztaltam. A skálája nem elég finom (0-10-25-50-100), de ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a TDS, a pH és a keménység befolyásolja az eredményt. Ezért az utóbbi időben már előkészítem a mintát a méréshez, vagyis kationcserélő műgyantával kezelem, melynek során a keménység nullázódik, a pH drasztikuan csökken, a nitrátokból pedig salétromsav keletkezik. Ezzel narancs-vörösig (25-50 ppm) színeződik az indikátor, enélkül viszont citromsárga-okker (0-10 ppm) árnyalatot mutat. Labor tesztekből kiderült, hogy az előbbi, tehát a magasabb érték volt helyes. További gondot jelentett a teszt hullámzó teljesítménye, azaz bizonyos időszakokban a kezeletlen minta is egész pontos eredményt adott. A víz keménysége nagyjából állandó volt, ellenben a K szint néha megugrott (táptúladagolás) és ekkor kezdett el lustálkodni a teszt. Szóval több tényező együtt állása idézi elő az anomáliát, jelen esetben a keménység (Ca, Mg), az egyéb sók (K, Na), valamint a belőlük fakadó lúgosság (pH~8).

A Sera nitrát tesztjéről milyenek a tapasztalataitok?Majd mindenhol köpködnek rá,hogy nagyon pontatlan.

Eltűnt már a bejegyzés , csak ennyit találtam :
"

"De mérések készlet Sera a leginkább megfelelő, hogy megpróbáltam. Különösen az egyik, a foszfát meghatározásához nagyon pontos. A készlet Dupla is megbízhatóak (valamivel kevésbé pontos, mint a Sera), de gyakran nehezen olvasható. A készlet Tetra kevésbé pontosak, mint azok, a Sera és a Dupla. A készlet Velda a véleményem, így pontatlan, hogy én nem javasoljuk, hogy használja őket az akvarisztika
"