Na szóval az újabb verzió, amelyen a biztonsági szelep van több célt is szolgál.
1. Azoknak rakták rá, akik egy üveggolyót is elrontanának és képtelenek használni bármit is rendeltetés szerűen.
Teszem azt eleve rosszul rakják bele a porokat vagy többet öntenek bele, mert akkor biztos tovább bírja, stb. Ezeket védik vele.
2. Azoknak, akik aggodalommal tekintenek a nagynyomású eszközökre. Annó generációk nőttek föl a patronos szódás
palackok vizén. Most ugyanezt csinálják műanyag palackok használatával. Azért van háló a szódás palackokon és műanyag az alján, hogy ha elejtjük
őket, akkor se keletkezzenek rajtuk mély karmolások, vágások, mely mentén elhasadna nyomás alatt a palack. Még akár balesetet is okozna.
Nyugodtabban veszel egy ilyet, ha van rajta egy biztonsági lefúvó szelep, tehát piacképesebb a termék.
3. Elképzelhetőnek tartom, hogy hivatalos forgalmazási jogot, akkor kap egy ilyen eszköz, ha van rajta lefúvó szelep.
Mint ahogy egy CO2-vel oltó készüléken egy repedő szelep.
Amiről beszél jack, annak számtalan oka lehetett, bár akkoriban nem tudom használtak e CO2-t az akvarisztikában.
Az is lehet hogy rossz minőségű, esetleg merev falú, üveg vagy hétköznapi múzeumba való műanyag palackot használt, akiről beszélsz.
Esetleg valóban nem rendeltetés szerűen lett használva az, ami talán 25-30 éve olyan volt, mint ez.
Mindegy... érdemes ezeket előre átgondolni.
Egy youtube-os tesztben megnézik egy igen hitvány pet palack nyomástűrő képességét.
http://www.youtube.com/watch?v=o7TuvMw2xyU165 PSI nyomáson dörren el, ami 11.3 BAR nyomásnak felel meg.
Gondolom a készüléken lévő nyomásmérő órának köszönhetően abba bírjuk hagyni a rázogatás, csapnyitogatást 2 BAR-nál.
Mert hogy ennek az ötszörösét is kibírja a palack. A szódavizes még ennek a dupláját is.
Ha üzembe van helyezve a CO2 szett, akkor a nyomáskiegyenlítődési elv miatt nem értem, hogyan történhetne az meg, hogy hirtelen
csiribá az egyik tartalma egyszerre átömlik a másikba. Jobban mondva szánt szándékkal tudunk ilyet csinálni, ha az egyik palackot a másik fölé
emeljük és fölfordítjuk. De ezt már mindenki tudja hogy tilos.
Ami itt leginkább hiba faktor lehet, hogy valamelyik cső elpukkan.
Elszáll az összes CO2 gázunk "A" és "B" palackból is nagy süvítéssel.
Elvileg nem szállhat el ez a cső, de ha mégis, akkor max. lassan elfogy a nyomás és ennyi.
Ez a legnagyobb veszély faktor, ha az összekötő cső pukkan el. A citromsavas flakonból ("A") egy kis porlasztóköves tompítással kb.
4dl (vagy amennyi még benne maradt) citromsavas víz spriccel a csövön szerteszét. Nagy kárt nem okoz vele... feltéve, hogy nem a szemünkbe megy a fele.
A "B" flakonból is kisüvít a CO2 és valószínűleg némi szódabikarbónás vizet is sodor magával.
Nagyobb veszélye nincs, mint egy töltött szénsavas ásványvizet földhöz vágni és hirtelen kinyitni.
Elvileg ez a cső sem pukkanhat el, de ha mégis szétesne, akkor valójában semmi sem történik.
Ez érdekes lehet, főleg ha a tűszelep és a palack között pukkan el.
Elvileg "B"-ből ömlik a CO2 gáz. Ezt "A" azonnal jó sok citromsavval pótolja, ami kisebb gejzírt indíthat meg.
Vicces látvány lehet a nappaliban.