Pontosabban 35 napja megy és még van benne töltet. A hagyományos élesztőshöz nincs értelme hasonlítani.
Ha bármihez is hasonlítani kéne... az csak a nagynyomású palackos rendszer lehetne, mivel a tűszeleptől teljesen megegyezik a kettő.

Ha jól látom akkor már így is lassan 1 hónapja megy.
És a leírásod alapján tartósabb és kiegyensúlyozottabb mint a hagyományos módszer.

Egy újabb tanulság, amit már korábban is levontam...
Ne piszkáljuk a beállított rendszert és ezt vésővel véssük a családtagjaink elméjébe is bele.
Feleségem úgy gondolta nagyon körbe kell porszívózni a flakonok környékét, nehogy megegyen minket a retek.
Ahol parketta van és porszívózás, ott persze alaposan föl is kell mosni.
Az eredmény 2.1 BAR nyomásból 2.8. A 24 / perces buborékszámból lett 34.
Hál égnek ezek nem olyan drámai változások, de érdemes kompenzálni.
Ilyenkor óvatosan lazítani kell az "A" flakon (citromsavas) kupakján, míg halkan sziszegni nem kezd.
Figyeljük a nyomásmérőt és mikor elérte újra a 2 BAR-t, akkor meghúzzuk újra.

Fontos megérteni, hogy mikor a rendszer citromsavat csepegtet a szódabikarbónára, akkor a kémiai
reakció nem robbanás szerű, mert a reagensek lassan lépnek reakcióba. Gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy
kiegyensúlyozott a nyomás a rendszerben. Viszont ha bolygatjuk, rázogatjuk a "B" flakont, akkor arra kényszerítjük,
hogy az összetevők azonnal adják le a co2 gázt, amit egyébként órák alatt tennének. Ez nem kívánt túlnyomást hoz létre.
Természetesen ilyenkor maximum 20-30% alatti a túlnyomás, ami létrejöhet, ami legcsekélyebb mértékben sem teszi
próbára a rendszer nyomástűrő képességét, viszont a buborékszámot elállítja. Ilyenkor ne a tűszelepet babráljuk.
Az "A" kupak lazításával engedjük el a többletet. Egy órán belül a buborékszám is helyreáll.

Sajnos csak becsléseim vannak, hogy az elengedett túlnyomással mennyivel rövidítettem le a töltet kifutását.
Kb. 2-3 nap pocsékba ment.
Igazából nem sajnálom, mert a blog célja, hogy feltárjam a problémákat és az utánam jövők már ne kövessék el őket.
Mindössze nem tudok pontos képet adni arról, hogy meddig bírta volna, ha nincsenek malőrök.

A továbbiakban, ha lesz valami érdemleges, akkor írok a bloghoz. Illetve ha kifutott a töltetet írok egy endexet.

Nos úgy tűnik elértük a bűvös 4 hetet, tehát nagyjából az 1 hónapot üzembiztosan.
Megérett egy kis áttekintés.
A nyitó hozzászólásban olvashatóak az ingadozások okai. Egy mondatban: ha beállítottuk, ne piszkáljunk hozzá és nincs gond !



A két flakonban az összetevők mozgása könnyen tetten érhető. A citromsav szintje 64mm volt. 4 hét alatt 37mm-re csökkent.
Ez már viszonylag pontos számolgatásnak enged teret.
Az átlag 23 buborék/perc-es fogyasztásnál 28 nap alatt 27mm-t esett a citromsav szint ezen a keresztmetszeten. Leheletnyi kerekítéssel 1mm/nap.
Figyelembe véve, hogy a flakon alja szűkebb, így kevesebb folyadékot tartalmaz, lehet hátra még úgy 30 nap.
Feltéve hogy nem használódik el az összes szódabikarbóna. Mert ugye ha az nincs, akkor hiába csöpög rá a citromsav.
Úgy saccolom, hogy a kezdeti mennyiség 35-50%-a még megvan. Talán kitart addig, ameddig a citromsav.
Tölcsér alakban rakódott le a flakon alján a körkörös rázástól. Már a közepén látszik a flakon alja.
Kis mázlival, non-stop üzemben, evvel a bubiszámmal kihúzza a 60 napot. Az nem is olyan rossz 230Ft-ért.
Nagyobb aksinál már kellemetlenebbek a számok.
200 liternél, ha sikerül beszerezni hozzá egy mágnesszelepet, napi 10 óra mellett 36 napig megy, 230Ft-ból.



Mondanom sem kell egy CO2 szettől nem lesz senki profi akvakertész. Én pláne nem. Az eltelt 4 hét alatt egy algás csatát kellett megvívnom.
A 3. héten volt egy masszívabb barna algám. Papó útmutatásával 2 nap alatt szárnyát szegtük... újabb 2 nap elteltével csak nyomai maradtak néhol.
Más alga jelenleg nincs. A növények fejlődnek. Az élőlények betelepítése korai volt, mint arra papó többször is figyelmeztetett a kezdeti ingadozó értékek miatt.
A kontrollcsoport tagjai károkat szenvedtek az első 2 hétben. RC-k harmada elhullott. A kényesebb Sakura csapat fele. A kis anci és a guppi fiúnak kutya baja.
Ez is elkerülhető lett volna, ha megvárom a szűrő stabilizálódását és a növények megerősödését. Újabb tapasztalat.





A kis előtéri növényen szépen látszik a kedvező környezet. Egy korábbi vesztett csatámból érkeztek az akváriumba. Úgy tűnik tetszik neki az új hely.

Ment privát üzenet.

killer, es hol lehet szerezni olyan eredeti kupakot, hogy ha nem akarok barkacsolni, tudsz linket küldeni, vagy ötletet adni mire keressek ra?
Szerkesztve: -megtalatam mar:-)

Killer, ez nagyon durva cucc, tetszik:)
annak ellenere, hogy van nagynyomasu rendszerem, tuti epitek egyet!
A leeresztö szelep szerintem felesleges dolog, azt kihagyom.

Na szóval az újabb verzió, amelyen a biztonsági szelep van több célt is szolgál.

1. Azoknak rakták rá, akik egy üveggolyót is elrontanának és képtelenek használni bármit is rendeltetés szerűen.
Teszem azt eleve rosszul rakják bele a porokat vagy többet öntenek bele, mert akkor biztos tovább bírja, stb. Ezeket védik vele.
2. Azoknak, akik aggodalommal tekintenek a nagynyomású eszközökre. Annó generációk nőttek föl a patronos szódás
palackok vizén. Most ugyanezt csinálják műanyag palackok használatával. Azért van háló a szódás palackokon és műanyag az alján, hogy ha elejtjük
őket, akkor se keletkezzenek rajtuk mély karmolások, vágások, mely mentén elhasadna nyomás alatt a palack. Még akár balesetet is okozna.
Nyugodtabban veszel egy ilyet, ha van rajta egy biztonsági lefúvó szelep, tehát piacképesebb a termék.
3. Elképzelhetőnek tartom, hogy hivatalos forgalmazási jogot, akkor kap egy ilyen eszköz, ha van rajta lefúvó szelep.
Mint ahogy egy CO2-vel oltó készüléken egy repedő szelep.

Amiről beszél jack, annak számtalan oka lehetett, bár akkoriban nem tudom használtak e CO2-t az akvarisztikában.
Az is lehet hogy rossz minőségű, esetleg merev falú, üveg vagy hétköznapi múzeumba való műanyag palackot használt, akiről beszélsz.
Esetleg valóban nem rendeltetés szerűen lett használva az, ami talán 25-30 éve olyan volt, mint ez.
Mindegy... érdemes ezeket előre átgondolni.
Egy youtube-os tesztben megnézik egy igen hitvány pet palack nyomástűrő képességét.
http://www.youtube.com/watch?v=o7TuvMw2xyU
165 PSI nyomáson dörren el, ami 11.3 BAR nyomásnak felel meg.
Gondolom a készüléken lévő nyomásmérő órának köszönhetően abba bírjuk hagyni a rázogatás, csapnyitogatást 2 BAR-nál.
Mert hogy ennek az ötszörösét is kibírja a palack. A szódavizes még ennek a dupláját is.
Ha üzembe van helyezve a CO2 szett, akkor a nyomáskiegyenlítődési elv miatt nem értem, hogyan történhetne az meg, hogy hirtelen
csiribá az egyik tartalma egyszerre átömlik a másikba. Jobban mondva szánt szándékkal tudunk ilyet csinálni, ha az egyik palackot a másik fölé
emeljük és fölfordítjuk. De ezt már mindenki tudja hogy tilos.
Ami itt leginkább hiba faktor lehet, hogy valamelyik cső elpukkan.

Elszáll az összes CO2 gázunk "A" és "B" palackból is nagy süvítéssel.


Elvileg nem szállhat el ez a cső, de ha mégis, akkor max. lassan elfogy a nyomás és ennyi.


Ez a legnagyobb veszély faktor, ha az összekötő cső pukkan el. A citromsavas flakonból ("A") egy kis porlasztóköves tompítással kb.
4dl (vagy amennyi még benne maradt) citromsavas víz spriccel a csövön szerteszét. Nagy kárt nem okoz vele... feltéve, hogy nem a szemünkbe megy a fele.
A "B" flakonból is kisüvít a CO2 és valószínűleg némi szódabikarbónás vizet is sodor magával.
Nagyobb veszélye nincs, mint egy töltött szénsavas ásványvizet földhöz vágni és hirtelen kinyitni.


Elvileg ez a cső sem pukkanhat el, de ha mégis szétesne, akkor valójában semmi sem történik.


Ez érdekes lehet, főleg ha a tűszelep és a palack között pukkan el.
Elvileg "B"-ből ömlik a CO2 gáz. Ezt "A" azonnal jó sok citromsavval pótolja, ami kisebb gejzírt indíthat meg.
Vicces látvány lehet a nappaliban.

Az is adagolós megoldással ment?