kösz, hogy töröltétek a hozzászólásomat, korrekt magatartás volt...

Te növényes tuképp azt írtad amit én csak azt nem látod be, hogy a led tól-tólig használható.
Van egy bizonyos feszültség határ amihez tartozik egy adott áram érték.
És bár nő az áram ha nő a fesz de az átütés pillanatáig ott sajna tönkremegy.

Mint ahogy látható ez egy hirtelen bekövetkező folyamat.
Lehet mind nyitó mind záró irányban.
Szóval meghallgatok minden véleményt csak a szavaiddal ne hazuttold már meg önmagad.
Ha én megtisztelek, hogy nem fikkázzlak akkor az a minimum,. hogy Te sem fikázol.

Te jó ég, itt iszonyat hiányosság van alap elektronikai téren..
Akkor kezdjük az elejéről.
A LEDet iden, modellezhetjük diódaként, az általad felrajzolt karakteriszkia többé kevésbé érvényes, de:
Csak a forward tartományt szabad nézni, a reverse és a breakdown arra vonatkozik, mikor a LEDet fordított polaritással táplálod.
Úgy kell érteni ezt a rajzot, mintha a egyik végét földre kötnéd a másik végét pedig végigzongoráznád minusz feszültségektől plussz feszültségekig. A 0 pont a kék és a zöld átmenet, olyankor a LED mind a két végén 0 potenciál van.

Magyarul átütési feszről beszélni iszonyat hülyeség! Senki sem akarja bekötni a LEDjét fordítva, mert A: nem világít, B: ha eléri a letörési feszültséget, akkor tönkremegy.

Szóval maradjunk a forward irányban, azaz a zöld tartományban. Itt látható, hogy a feszültség növekedésével az áram exponenciálisan nő. SOHA NEM CSÖKKEN



Ez a magyarázat is hibás sajnos.
Ha a négy elemed mind egészséges lett volna, akkor a hat volttól a leded tönkrement volna a bánatba, mert akkora lett volna az áram.
Én a helyedben inkább azt mondanám, hogy a fesz 1,5V ra leesett, mert az elem nem volt képes szállítani 6V on a LED karakterisztikájából adódó áramot.
Így a feszültség addig csökkent, míg az elem-LED rendszer talált egy olyan munkapontot, hogy az elem tudta szállítani a LED által a feszültségből meghatározott áramot.
Ilyen esetben nincs értelme U*I ről beszélni, mivel nem a LED alakította ki ezt a munkapontot, hanem legfőképp a rossz elemeid. Nem ajánlom, hogy kipróbáld 6V-tal a LEDedet.

Valamint nyitófeszültségről sincs értelme beszélni LEDeknél, mert karakterisztikája van a LEDnek(mint minden diódának) nem pontszerűen nyit, azaz a "nyitófesz" alatti feszültségre is világítani fog valamennyire. A nyitófesz arra értendő, hogy annál a feszültségnél éri el a LED a nominális áramát!

Énis úgy tudom ,hogy nagyobb feszültségnél a led nagyobb áramerőséget vesz fel. 12,5V-on 1500mAh vett fel a ledem 12V-on 1200mAh. Ezért kérdeztem mert én máshogy tudtam.

Az átütési feszűltségről beszél.
Amikor az áram hirtelen meg nő.
Egy kép a wikipédiáról jól mutatja az átütés pillanatát.
Tudom ez dióda nem led de mindakettő félvezetőkből áll.



Akkor egy jó példa a régi bringa lámpám ahol szintén az emlegetett 1wattos leddel szereltem.
Itt a táp 4 darab AA-s elem volt ami már leve hibás ötlet hisz elméletileg 6Volt körüli.
Itt is előtétellenállást kellett volna használni.
De én egy az egyben rákötöttem a 3 Volt nyitófeszű ledet.
Amit csak egy dolog mentett meg az, hogy az akkuk örgek voltak és terhelés hatására a feszültségük 1.5Voltra eset le.
És az áramerősség 0.5Amperre emelkedett.
Ha összeszorozzuk a P=U*I képlet alapján kb 0.75Watt ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben ha lecsökken a tápfesz akkor közvetlenül bekötött leden meg nő a átfolyó áram.
Amenyiben a tápoldal nem képes tartani a feszültségét.

Ho-hó !
Tessék tényekkel alátámasztani a mondanivalót.

Sly nem bantani akarlak de hulyeseget beszelsz. Ledeknel nagyobb fesz nagyobb aramot (nagyobb teljesitmenyt) okoz. Nezz meg akarmelyik adatlapban, forvard characterics-nek nevezik.
Es tovabbi ordito tevedesek vannak a leirasodban....

Na én ezt így nem tudtam volna leírni:)

Van egy rész amit nem értek , vagy nem tudom megérteni. (nem akarok furkálódni!)
Írtad ,hogy fontos a led áram felvétele. 300-350mA átlagosan a 3,4-3,6V esetén. Ugyebár egy sima 3,6V ledet meghajtunk 3,6V akkor 350mAh áramot fog felvenni. Ennél többet ezen a feszültségen nem tud felvenni hiába lenne rá lehetősége (pl: 3,6V 700mAh táppal hajtva). 3,8V már többet fog felvenni 350mAh-nál pontosan nem tudom mennyit , ugyebár ez változó.


Ez bezony így van nem homogén és nem természetes. El is van takarva , hogy csak az akvát világííícsaa:D Rendkívül zavaró...

Szeretnék egy-két fontos infót megosztani veletek a LED témában.
Itt a fórumon Mindenki más-más szakmában jártas így biztos lesz akinek fontos infókkal szolgálhatok.

Mi is a LED?
Light Emitted Diode magyarul fénykibocsájtó dióda az-az félvezető kristály.
Tulajdonképpen egy fél tranzisztor ha kétszínű akkor egy pnp/npn ami már akár tanyónak is nevezhető lenne.
Persze ez csak hasonlóság teljesen más a két dolog!
Az elmúlt években rengeteget fejlődött ez a technika, így ma már világításra is használhatóak.
A készen kapható lámpatestekről nincs mit beszélni hisz azokat csak bedugod a 230V-ba (nem 220V) és világít.
Messze még a cél!
Hisz nem jó hatásfokkal dolgoznak ezek a lapkák.
Rengeteg hőt termelnek úgy mint a hagyományos volframszálas izzók, maximum nagyobb a fényerejük.
Ez viszont tény!
Viszont a fényük bár sokkal erősebb mint az F-csöveké de messze nem természetes és nem homogén.
Ha magának épít az ember LED-es világítást van néhány dolog amire nagyon oda kell figyelnie.
Az első és talán a legfontosabb a LED árama. Melyet a gyártók minden esetben megadnak.
Általában bizonyos szórásban pl. 300-350mA.
Ennek az értéknek a maximumát túl lépni nem ajánlatos. Mert akkor rohamosan csökken a LED élettartama.
Ilyenkor jönnek a köpködések. Pedig nem a LED a hibás hanem az ember aki nem tudja mit csinál.
A másik fontos dolog a pn átmenet nyitó feszültsége. Bár itt lehet nagyobb tápfeszültséggel is dolgozni de akkor mindenképp előtét ellenállást kell beiktatni az áramkörben.

Ha nincs sok ezrese valakinek a nem olcsó LED meghajtók vásárlására akkor itt egy megoldás a működtetésükre.
Példával leírom a bringa lámpám számításait.


A LED:
árama 300-350mA (mindig a kisebb értékkel számolva!)
nyitófeszültsége 3-3.5Volt (mindig a kisebb értékkel számolva!)
teljesítménye 1Watt

Akku:
feszültség Utk=7.4Volt Utf=8.3Volt
(feltöltött feszültséggel kell számolni így egyszerűen hívjuk csak Ut-nek)
Természetesen ha 230V-ról megy ott nincs ez a kavarás.
teljesítménye 4400mAh pontosabban a P=U*I szorzat alapján 7.4*4.4=32.56Watt
(ugyanis egy akku valódi teljesítményét a Watt és nem a mAh adja meg)

No akkor számoljunk egy LED esetén!
Az előtét ellenálláson eső feszültség Ur=Ut-Ul az-az a Ur=8.3-3=5.3Volt
Az előtét ellenállás értéke így R=Ur/Il az-az R=5.3/0.3=17.6Ohm
Az ellenállás teljesítménye pedig a Pr=Ur*Il Pr=5.3*0.3=1.59Watt

Természetesen itt is lehet párhuzamos és soros kötést csinálni.
A párhuzamos kötést nem ajánlom hisz csak tök egyforma LED-ekkel van értelme.
Ha az egyik nyitófeszültsége kisebb akkor az fog túlterhelődni míg a többi alig fog világítani.
Arról nem is beszélve, hogy a félvezetők érzékenyek a hőmérséklet változásra.
Ilyenkor változhatnak a Ul-Il értékek.

Ami sokkal egyszerűbb és üzembiztosabb megoldás az a soros kötés.
A fenti példára vonatkoztatva:
Az előtét ellenálláson eső feszültség:
Ur=Ut-Ul-Ul vagy másképp Ur=Ut-2*Ul az-az Ur=8.3-6=2.3Volt
Az előtét ellenállás értéke pedig R=Ur/Il az-az R=2.3/0.3=7.6ohm
Az ellenállás teljesítménye pedig P=Ur*Il az-az P=2.3*0.3=0.69Watt
Természetesen itt feltételezve hasonló LED-eket használva.
Más esetbe mindig a kisebb áramú LED-el kell számolni.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe ha valami nem világos kérdezzetek nyugodtan.
Tök egyszerű az egész!

Jelmagyarázat:

Utk akku kisütött feszültsége
Utf akku feltöltött feszültsége
Ut táp feszültsége ami egyenlő az Utf-el.
Ur az ellenálláson eső feszültség
Ul a LED nyitófeszültsége
Il a LED-n maximálisan áthajtható áramerősség

Pr az ellenállás minimális teljesítmény (ettől nagyobb) lehet.