De igen, szólj hozzá. Kérlek. Kérlek. Kérlek.

ne haragudj, ezen a szinten mar nem szeretnek vitatkozni.
Megigerem a temahoz nem fogok a jövöben hosszaszolni.
sok sikert a Ledekkel

Akkor a LED leírása ami a szakma könyvben volt.
Ez ídézet!!!

"
Fényemittáló dióda (LED)

Egy nyitó irányban előfeszített p-n átmenetben az n rétegből szabad elektronok haladnak a p rétegbe, ahol rekombinálódnak az ott többségi töltéshordozó lyukakkal. Hasonló módon a p rétegből lyukak haladnak át a határrétegen keresztül az n rétegbe, ahol az ott többségi töltéshordozó elektronokkal rekombinálódnak. Bizonyos félvezető anyagokban (ezek jellegzetesen 3 és 5 vegyértékű anyagok, pl. galliumarzenid) ez a rekombináció közvetlen fénykibocsátással jár. A keletkező fény színe az alapanyagtól, és a megfelelő arányban ötvözött adalékanyagoktól (pl. foszfor) függ. Jelenleg a vörös, zöld, sárga, narancs, kék színek különféle árnyalataiban, illetve fehér fényű fényemittáló diódákat (Light Emitting Diode=LED) gyártanak.
A LED-ek nyitóirányú karakterisztikája a szilíciumdiódához hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a diffúziós potenciál nagyobb, pl. a vörös fényt kibocsátó (GaAsP) dióda esetén kb. 1,5V (25. ábra, az ábra jobb oldalán a fényemittáló dióda rajzjele látható), a más színt kibocsátó LED-ek diffúziós potenciálja még nagyobb (2-2,5V).
Vörös (GaAsP) LED nyitókarakterisztikája, és a LED áramköri rajzjele
Záróirányban a LED karakterisztikája a kristály erős szennyezése miatt már kevésbé hasonló a szilíciumdiódához, a letörési feszültség sokszor csak 3…5V.
A LED-eket különböző méretben, alakban (kerek, nyíl alakú, stb.), más-más munkaponti áramhoz (általában 10…50 mA) ill. hatásfokkal gyártják. A jobb hatásfokú LED ugyanakkora munkaponti áram esetén nagyobb intenzitású fényt szolgáltat.
Szokás vörös és zöld fényű LED-et egy (színtelen) műanyag tokban gyártani. Az egyik kivezetés (pl. a két katód) közös, ezt, és a diódák anódját vezetik ki. Így ugyanaz a LED vörös, zöld, ill. mindkét fény bekapcsolásakor sárga színt bocsát ki.
LED
a LED egy alacsony záró irányú feszültséggel valamint a félvezető átmenet kémiai adalékolásától függő, viszonylag magas nyitó feszültséggel rendelkező DIÓDA
Ezért körültekintően kell eljárni a meghajtását illetően. A legelterjedtebbek a 20mA ajánlott munkapontú LED-ek. A világítási célú LED-ek esetén nem ritka a 350mA, 700mA,  1,5 A ajánlott munkapont. Nem szabad tehát közvetlenül a tápfeszültségre kötni a LED-et mint egy izzót.
Biztonságos üzemeltetés csak a LED fényerő/nyitóáram karakterisztika viszonylag egyenes szakaszának közepén lehetséges. A túlhajtás a lankásabb szakaszra esik, ahol nagyobb áram növelésre is csak kis fényerő növekedés esik. Hőtermelés viszont annál inkább.
A katalógus adatok az ajánlott munkapontra vonatkoznak, még a részletesebb katalógusok is csak tájékoztató jellegű görbét adnak meg a hullámhossz, fényerő értékek és a gerjesztő áram összefüggésére.(melléklet)
"

Van ugye az ohm törvénye az R=U/I
Ahol ha az áram 1A a feszültség 1V akkor ar R értéke 1ohm lesz.
Ohm törvénye szerint ha nő a feszültség nő az átfolyó áram is.
Mivel ha jól emlékszem a ledek belső ellenállása jelentősen csökken mikor nyitó írányú feszültséget növeljük.
Ha ez nem így lenne soha nem mennének tönkre.
Feltételezve (példa számmokkal) ha az U megemelkedik 2V-ra az R értéke ennek hatására lecsökken 0.5ohmra akkor az áram értéke változik.
R=U/I-ből az I=U/R ami 2/0.5=4A .
Tehát a led feszültség hatására történő belsőllenállás csökkenése okozza az áramerősség közel exponenciális növekedést.
És igen ami értéke a zárlati áram értékeig fog nőni ahol át üthet 0ohm környékén (nem szupravezető) a led rövidrezárva a teápegységet, ledmeghatót, lion akkut stb...
Vagy ami valószinübb szakítja a "hatalmas" áram hatásásra szétégget lapka az áramkört.
Mint egy wittmann biztosíték evillan.

Bevallom tegnap benéztem a számítást elfelejtve a belső ellenállást azt, hogy az változhat.
Én állandó teljesítménnyel számoltam a teljesítmény képlet alapján ahol ha a P viszonylag állandó akkor ha növeljük a feszt lineárisan csökken az áram az I=P/U.
Magyarán egy addott teljesítményt minnél nagyobb feszültség mellett viszunk át annál kisebb lesz az áramerőssége.

És ha nem lenne igaz, hogy egy adott teljesítményfelvétel esetén ha növelem a feszültséget akkor nem csökkenne az áram.
Akkor ma nem lennének nagyfeszültségű távvezetékek és Teslának sem lett volna igaza.
Blátiéknak sem kellett volna a tarfókkal kínlódniuk.

Most jöhet a...
Bocs ha valamit elszámoltam de hát csak ember vagyok így képes a hibázásra.

Egy jo ideig fogja huzni a ledeket, aztan vege lesz, a magyarazat pedig a bondolas. Ha jol megnezed a ledet a kozepere megy egy vekony szal, az fogja a maximalis aramot meghatarozni, nem a pn atmenet

Erről anno a P4-ek túlhajtása jutott eszembe anno télviz idején...
De szép is volt látni mikor egy Prescott 3 GHz Intel procit.
4-5 GHz volt skállázható a fagyos időbe kitett gépben.
Kivi vagyok mire jutsz a LED-ekkel ha túl vannak hűtve?

Deh:D:D:D Sima jeges sós víz vödörben ,benne egy pumpa ami pumpálni fogja a vörösréz hűtőbordához a jeges "levest". A vízhűtés tovább gondolva:)

Csak nem folyékony nitrogén?

Nem mivel szvsz nem lesz elég hozzá. Egy kicsit nagyobb méretben gondolkodom:)

Remélem megmarad.
Sok hasznos infó van benne.
A vízhűtés alatt a pc-s vízhűtést érted?