A szilikáttal nem értek egyet. A RO membrán nem szelektíven szűr így nem dusul fel a szilikát a csapvizbol. A 10-30 tds ugyanúgy Ca Mg Na hidrogenkarbonat stb, mint a csapvizben van, csak arányosan kevesebb. Szoval indokolatlannak gondolom a RO+ioncsere alkalmazasat, mivel a 10-30 tds az 10-30 mg/l sótartalmat jelent (nem kizárólag szilikát), miközben a tengervíz 30000-33000 mg/l-es. De nincs tengerim, csak a vizkemia részre reagáltam.
Az 1,025-1,026 sótartalmat nem értem. Vagyis én értem, de nem biztos hogy más is érti. Ez milyen mértékegység és hogy méred?
A tengeri akvarisztikában a legnehezebb dolog a jó vízminősség elérése és ennek a folyamatos fentartása. Ezért is van nagy különbség a low tech és a high tech között- Low tech-el nem tudunk jó vízminősséget tartani, ami a kőkorallok tartásához szükséges. Viszont a lágykorallok a kicsit "koszos" vizet szeretik (itt a kicsit magas nitrát és foszfát tartalomra utalok) amihez viszont a low-tech előnyösebb.
Egy tengeri akváriumban tengervizet kell készítenünk. A tengervíznek pedig a következő összetételűnek kell lennie:
hogyan tudjuk ezt elérni? Ahogy fent írtam, tengeri sókkal. Ez pontosan olyan összetétlű, mint ami egy tengeri akváriumban szükséges. Van amiből többet tartalmaz, mint maga a tenger (pl Mg, Ca) de ennek is megvan az oka. Ebből a sóból hogyan lesz tengervíz? Úgy, hogy nullás vízzel keverjük össze. Ha a víz nem nullás, az elviszi a különböző összetevők arányát, pl a szilikátokat melyek szépen gyűlnek a tengervízben (mivel nem tudjuk utána már kivenni belőle semmivel) és ez egy szép kis algavirágzást fog eredményezni.
A víz sótartalmát háromféle mértékegységben szokták mérni: - psu - g/cm3 - ms/cm
Amit én megadtam az egyébként a psu (Practical Salinity Unit). 1psu=1g/kg
Szép válasz! Köszönöm! De azt ugye elfogadjuk, hogy ahány tenger annyi összetétel?! Egy kérdés még: a tengeri sót, amivel visszasózol, ugye tengerből vonják ki, nem pedig mesterségesen keverik össze? Vagy igen?! A szilikátos dolog az tapasztalat vagy spekuláció? A tengerben nincs szilikát?
Psu: 1,025 g/kg??? Ok, ennek holnap utánanézek...
_________________ "Nincs kudarc, csak olyan siker, amiért még tenni kell."
2015. augusztus 15., szombat 21:36
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
És akkor elérkeztünk a következő technikához, amit mindenképpen alkalmaznunk kell, nevezetesen az áramoltatáshoz. Tengeri akváriumban sokkal nagyobb szerepe van, mint az édesvíziben, ugyanis az élet feltétele. Megfelelő áramlás biztosítása nélkül az élet 7-10 óra alatt teljesen elpusztul egy tengeri akváriumban. De miért is ilyen fontos? Tengeri akváriumban nemcsak azok az élőlények vannak jelen, amiket oda beteszünk (korallok, rákok, halak, stb) hanem az élőkőben vagy az aljzatban megszámlálhatatlan mikroszkópikus vagy kisebb élőlény lakik melyeknek a szerepe a biológiai egyensúly fenntartása. Ilyenek a baktériumok is. Ezek az élőlények az áramlással kapják meg a táplálékukat és ha ezt nem biztosítjuk számukra, elpusztulnak és ezáltal berohasztják a vizet. Az áramlás másik szerepe a korallok táplálékkal való ellátása is. A korallok táplálkozásáról majd később, most csak annyit hogy főleg fénnyel táplálkoznak a bennük lévő mikroalgák (zooxantheliák) fotoszintézisének felhasználásával, de a tengervízből is kiszűrik a nekik megfelelő eleségeket, melyet a folyamatos áramlás juttat el hozzájuk. Képzeljük el a tengereket, óceánokat milyen áramlások vannak bennük. Na egy hasonlót kell reprodukálni mesterséges körülmények között. Erre nem megfelelő egyetlen áramoltató amely mindig ugyanabba az irányba és ugyanolyan erősséggel fúj, mert ugye a tenger sem ilyen. A tengerekben folyamatos változó erősségű és irányú, turbolens áramlás van. Ezt többfélemódon is el tudjuk éri. De mekkora erősségű is legyen ez az áramlás? Általában az akvárium méretének 10-50-szerese, vagyis egy 100 literes akváriumban 1000-5000 liter/óra. Hogy pontosan mennyi, azt sok kísérletezés után tudjuk jól beállítani, ami nem egyszerű feladat. Az akvárium minden részében megfelelő áramlást kell biztosítani úgy, hogy az aljzaton ne ülepedjen le a kosz (még a szirt mögött-alatt sem) és a korallok is megfelelő turbolens áramlást kapjanak. Kis nano akváriumokban, ahol nem kell túl nagy áramlás ez megoldható 1-2 kisebb áramoltatóval. Az egyiket az akvárium hátfalára helyezhetjük el mely előre fúj. Erre helyezhetünk egy diffúzort (pl. Hydor diffusor) amit az áramlás forgat és így egy folyamatosan változó irányú áramlást kapunk. A másik kisebb áramoltatónkat (pl. Tunze mini) a szirt mögé helyezhetjük, ami a szirt mögötti, alatti „holt teret” áramoltatja. A két áramlás találkozásánál pedig turbolencia alakul ki. Ha az 1-es számú akváriumot választottuk, akkor a felületleszívásról is gondoskodnunk kell. Ezt megtehetjük egy Dennerle 4in1 Bio Cirkulátorral (szivacs nélkül) vagy egy Eheim Skim350-es felületleszívóval (szintén szivacs nélkül). Ezek a felületleszívók lehetnek az egyik áramoltatónk, amire a Hydor diffúzort tökéletesen rá tudjuk tenni. Ha 2-es vagy 3-as akváriumot építünk, akkor a felületleszívás megoldott, ezzel nem kell külön foglalkoznunk. Az áramlást belső vezérelhető, elektronikus áramoltatókkal a legcélszerűbb megoldani. Én a Tunze elektronikusan vezérelt áramoltatóit ajánlom. Jól bevált technika magas minősségben. Ezeket egy Tunze kontrollerrel vagy bármilyen 1-10V-os kontrollerrel (pl. GHL Profilux) vezérelhetjük.
Legjobb a tenger alatti hullámcsapások szimulálása (időnként változó erősséggel fújnak a pumpák. Az erősséget és az időintervallumot a kontrollereken lehet beállítani, de véletlenszerűre is lehet tenni, ami egy természetesebb áramlást biztosít) két pumpával véletlenszerűen, melyek egymással szembe-mellett dolgoznak úgy hogy az áramlásuk az akvárium elején/közepén keresztezzék egymást. Így egy nagyon változatos a tengerekhez legjobban hasonlító turbolens áramlást tudunk elérni. A szirt mögé viszont ne felejtsünk el ebben az esetben is egy külön áramoltatót betenni. Az áramlásunkat egy hurkapálcikára kötött cérnadarabbal azt a vízbe lógatva bármikor ellenőrizhetjük. Akkor jó, ha a cérna a víz minden szegletében időnként váltakozó irányban mozog. Ha nem szeretnénk az áramoltatóinkat sem látni az akváriumban, akkor kiépíthetünk egy „closed loop” rendszert, melynél az áramoltatást egy nagyteljesítményű pumpa adja vagy a szirtben vagy a technikai tartályban elrejtve. Ennek kijövő ágát PVC csövekkel tudjuk az akvárium különböző pontjaiba a szirten keresztül elrejtve elvinni úgy, hogy csak a PVC csövek végei látszódik ki, ahol az áramlások kijönnek. Eben az esetben viszont változtatásra már nem nagyon van lehetősség, így egy nagyon alapos tervezésnek kell megelőznie mind szirtépítés mind pedig az élőlények elhelyezése szempontjából. Így ezt csak profiknak ajánlom! Külön áramoltatókkal is elég sok próbálgatásra és állítgatásra, sok esetben a szirt újraépítésére lesz majd szükségünk hogy egy minden szempontból megfelelő áramlást tudjunk elérni.
2015. augusztus 15., szombat 19:24
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
Akkor most egy pár szór arról, hogy milyen technikai eszközöket kell beszereznünk egy tengeri akvárium fenntartásához
Az akvárium szűrése. Fehérje lehabzó, lehaboló vagy fölöző és az élőkő, avagy a berlini módszer. bárhogy is hívjuk, ez a berendezés biztosítja egy tengeri akvárium szűrését. Miért nem jó egy szivacsos szűrő? Mivel az a vízben gyűjti össze a koszt és ez egy idő után engedi magából a nitrátot és a foszfátot ami egy tengeri akváriumnál nem megengedett. Itt a nitrátnak 0-10 mg/l és a foszfátnak 0-0,05 mg/l szinten tartásáról kell gondoskodnunk. Sokaknak ismerős lehet az édesvízi akváriumoknál is, hogy az akvárium tetején, ahol a víz a levegővel érintkezik egy fehér nyálkás tejszerű réteg képződik, amik főleg fehérjékből állnak. Ez tengeri akváriumoknál sokkal fokozottabban van jelen. A lehabzó működéi elve is ezen jelenségen alapul. A berendezés az akváriumvizet levegővel keveri össze és mikroszkopikus méretű buborékokat termel, melyek egy nagyon nagy levegő – víz felületet képeznek. Ezen a felületen megtapadnak a szennyeződések amik végül a lehabzó poharában kötnek ki. Így a szennyeződések kikerülnek az akvárium vizéből és ezáltal nem szennyezik azt tovább. Lehabzókból megkülönböztetünk belső lehabzót és technikai tartályba való lehabzókat. Az előzőeket technikai tartály nélküli akváriumoknál lehet használni, mivel nagy vízmagasságnál működnek optimálisan az utóbbiakat pedig szűrőakváriumokban, mivel alacsonyabb vízmagasságnál érik el az ideális működésüket.
De milyen márkájú lehabzót válasszunk? Ezt mindenkinek magának kell eldönteni a saját anyagi keretein belül. Az 1-es és 2-es típusú akváriumoknál egyértelmű a választás: Tunze DOC Skimmer 9001 vagy 9004. 30-60 literhez a Tunze9001, 60-150 literig pedig a Tunze9004. Sűrűn telepített 30-60 literes akváriumoknál a Tunze9004-nek is lehet létjogosultsága!
A 3-as típusú akváriumoknál viszont már nem ennyire egyértelmű a választás, mivel nagyon sokféle lehabzó létezik nagyon különböző árkategóriában. Én a kínai gagyitól mindenkit óvok és inkább a már bizonyított márkásabb lehabzóknak a híve vagyok, de mindig a telepített élőlényeknek megfelelően kell lehabzót választani. Például egy 200 literes csak lágykorallos akváriumba kevés hallal egy gyengébb lehabzó az ideális (mivel a lágykoralloknak egy kicsit „koszos” víz az ideális) míg egy ugyanekkora kőkorallos (SPS-es) halakkal sűrűn telepített akváriumba egy erősebb lehabzót kell alkalmazni, mivel a kőkoralloknak a teljesen tiszta „steril” vízre van szükségük. Én személy szerint a Royal Exclusiv lehabzóit tudom ajánlani, igaz ez a most kapható lehabzók legjobbikai és a legdrágábbak is. Jó választás lehet még az ATB vagy a még olcsóbb H&S lehabzók, de még egyszer, mindig a tartani kívánt élőlényeknek megfelelően kell választani. Az olcsóbb lehabzók általában hangosabbak is, így ez is lehet a választás egyik szempontja is.
A víz szűrésének másik módja a természetes szűrés baktériumokkal (csakúgy mint az édesvízi akváriumoknál). De mivel itt nincsen belső szivacsszűrő, ahol a baktériumok meg tudnak tapadni és életben tudnak maradni, ezért erre más módszert kell alkalmaznunk. Többek között erre is való az élőkő. Ezek a kövek a korallzátonyokról leszakadt darabok melyek elpusztult korallok mészvázaiból állnak, melyeket az aljzaton teljesen átjár az élet majd bennszülöttek gyűjtenek össze nagyon szigorú ellenőrzések mellett és exportálnak a világ minden tájára. Fő exportőr Indonézia és az Indonéziai szigetvilág. Mivel ezek a kövek a korallzátonyok egy-egy darabjai, eszmei értékük is elég nagy. Az áruk is ennek megfelelően alakul. 3000-5000 Ft/kg árban lehet őket megvásárolni. Az élőkőnek sok szerepe van. Először is ezzel alakítjuk ki a számunkra esztétikus tengeri szirtet, amire majd a koralljainkat fogjuk elhelyezni. A szirt kialakításakor sok szempontot figyelembe kell vennünk. Fontos, hogy a szirt a legkevesebb ponton érintkezzen a talajjal, mivel ott összegyűlhet a kosz, ami a nitrát-foszfát forrása lehet. Legyenek megfelelő peremek, tálcák, párkányok kialakítva, ahova a koralljainkat tudjuk felhelyezni. Minél kevesebb árnyékos helyet hagyjunk, mivel oda csak árnyékot is tűrő korallokat tudunk helyezni. A megfelelő szirt elkészítéséhez több kisebb-nagyobb élőkőre lesz szükségünk, melyeket kifúrva kábelkötözővel vagy akril pálcákkal tudunk összeerősíteni. A már így összerakott szirtünket korallragasztóval még tovább megerősíthetjük. A cél az, hogy egy stabil de mégis szellős, üreges jól átjárható szirtet építsünk. Ez nem mindig jön össze elsőre, ezért esetleg kérjük ki szakember segítségét. De mennyi élőkő kell egy tengeri akváriumba? Általában 10 literenként 1-2 kg, vagyis egy 100 literes akváriumba 10-20kg körüli élőkőből kell egy vagy több szirtet építenünk. A tapasztalatok szerint ennyi kő esztétikus és a víz szűrését is hatékonyan ellátja. Az élőkővel telepítjük be az életet az akváriumba. Rengeteg kis apró élőlény kerül így be, mint csigák, rákok, csillagok, férgek, stb. Ez az élőkő előnye de a hátránya is, ugyanis sok káros élőlényt is betelepíthetünk így, amiktől elég nehéz megszabadulnunk. Ilyenek például az üvegrózsa, majanó vagy különböző nem kívánatos algák, tarisznyarákok, csattogórákok. Viszont sokszor korallokat is kapunk az élőkővekkel amiket később már nem kell drágán megvásárolnunk. Alternatív megoldások a szárazkő vagy a kerámia használata. A szárazkő szintén korallszirt darab, de minden életet elpusztítottak belőle, így csak a megmaradt egykori korallvázak kifehérített maradványaiból áll. A kerámia pedig egy mesterséges porózus kerámiadarab, melyet saját ízlésünknek megfelelően állíttathatunk elő. Azzal viszont számolnunk kell, hogy ha szárazkővel vagy kerámiával indítjuk el az akváriumunkat a iológiai egyensúly sokkal lassabban fog beállni, így egy elhúzódó indítási szakasszal kell számolnunk. Míg élőkőnél ez általában 1-2 hónap, addig szárazkőnél de főleg kerámiánál ez elérheti az egy évet is. Ezen két szűrés (lehabzó + élőkő) alkalmazása a berlini módszer, mellyel egy tengeri akváriumot nagy biztonsággal üzemeltetni tudunk. Bármit is választunk a lényeg az, hogy a denitrifikáló baktériumok az élőkőben/szárazkőben/kerámiában települnek meg és ott folytatják áldásos tevékenységüket. Viszont ehhez folyamatos áramlásra van szükségük, amit a tengeri akváriumok vizének belső áramoltatásával tudunk elérni.
Kiegészítő szűrésnek használhatunk refugiumot (algaszűrőt), mely egy külön kis akvárium a főakváriummal összekötve. Ebbe különböző makroalgákat helyezhetünk el, külön az algáknak megfelelő megvilágítással. Ezeknek az algaszűrőknek három pozitív hatása van. Leveleik között sok ki élőlény szaporodik el, melyeket az áramlás magával visz és ez a koralloknak és halaknak táplálékul szolgálnak. Valamint a makroalgák megkötik a vízből a nitrátot és a foszfátot és folyamatos nyírásukkal és a vízből való eltávolításukkal nitrátot és foszfátot távolítunk el a vizünkből. A harmadik pozitív hatás pedig az, hogy ezek a makroalgák nem a display akváriumban vannak, hanem egy elkülönített akváriumban szépen berendezve szinte egy második akváriumot alkotva. A makroalgákat egyébként azért használjuk a tengeri akváriumokban, mert konkurenciát jelentenek a nem kívánatos algáknak és ezáltal gátolják azok elszaporodását. Algaszűrőt mindhárom típusú akváriumban alkalmazhatunk. Az 1-es típusúba az akvárium üvegére akasztható refugium lámpával ajánlott. A2-es és 3-as típusúnál pedig leválasztással vagy egy külön kis akvárium beiktatásával a vízáramlatba lehet ezt megoldani.
És mégegy kérdés, ami talán egyesekben már felmerült. Lehet-e csak biológiai szűréssel, lehabzó nélkül egy tengeri akváriumot hosszú távon fenntartani? Erre elég nehéz választ adni. Viszont ha csak lágykorallokat tartunk egyéb élőlények (halak, rákok, garnélák, stb) nélkül, akiket esetleg etetni kellene, elképzelhető. Viszont ha már halakat is tartani szeretnénk, akiket etetni kell, koszolják a vizet akkor a biológiai szűrés már nem elegendő, mivel az nem veszi ki a már nem felhasználható szennyeződéseket a vízből. Egy ideig a termelt melléktermékeket felveszik a korallok és már apró élőlények de egy idő után marad egy már semelyik élőlény által sem felvehető massza, amit valahogy ki kell venni a vízből. Így én mindenképpen a berlini módszert (tehát biológiai szűrés élőkővel plusz lehabzó) ajánlom!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Selena 2015. augusztus 15., szombat 19:25-kor.
2015. augusztus 15., szombat 19:15
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
Mérettől függetlenül a következő alapvetően három típusú tengeri akváriumot választhatunk. Hogy ki milyen típusú akváriumot válasz szubjektív döntés, de befolyásolja a használható technikákat is.
1. Önálló akvárium. Ennél a típusú akváriumnál a teljes technika a display akváriumon belül található és ezek láthatóak. - Előnye: kis helyen elfér és egy egységet alkot. - Hátránya: a technika látható és ez esetleg elronthatja az akvárium összképét. A választható lehabzók behatároltak. Hogy mi az a lehabzó, erre később ki fogok térni. A Dennerle tengeri szettjei például ilyenek. Ez volt az én 30 literes Dennerle tengeri szettem:
WP_20140130_001 by Sarlos Istvan, on Flickr 2. Önálló akvárium egy leválasztott technikai résszel Ez a típusú akvárium annyiban különbözik az 1-től, hogy az önálló akváriumban egy kis rész le van választva, ahova a legtöbb technikát el lehet rejteni. Így a display akváriumban ezek nem látszanak. Egyedül az áramoltató(k) látszanak, de ezt egy un. "closed loop" rendszerrel el lehet tüntetni. - Előnye: a technika nem a display akváriumban van, hanem egy leválasztott rekeszben, így nem látszanak (csak az áramoltató(k)) - hátránya: a lehabzók választéka behatárolt. Ez volt az én 56 literes tengeri akváriumom egy leválasztott technikai rekesszel és egy kis algaszűrővel:
WP_20140307_002 by Sarlos Istvan, on Flickr 3. Tengeri akvárium külön technikai tartállyal. Ennél a típusú akváriumnál egy külön technikai tartályban van elhelyezve a technika és a két akvárium össze van kapcsolva. Leggyakrabban az akvárium alatti szekrényben helyezik el a teljes technikát. A display akvárium meg van fúrva amin keresztül a víz lefolyik a technikai akváriumban ahol a víz tisztítása, nyomelemek hozzáadása, ozmovíz tárolása, szenzorok elhelyezése, stb. történik. A megtisztított víz pedig egy felnyomópumpa segítségével jut vissza a display akváriumba. Ebben az esetben pont annyi víz folyik le, amennyit a felnyomópumpa felnyom a display akváriumba. A 200 literes akváriumom ilyen:
Szóval az akvárium választása szubjektív, kinek mi tetszik, de a profi akváriumok általában a 3-as típusba tartoznak, viszont bármelyik típussal egy szép tengeri világot lehet létrehozni, ami a lakás dísze.
2015. augusztus 15., szombat 19:08
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
Szűrésrol is írsz? Engem az ún. élőkő érdekel. Mi az, hogy jön létre?
Van tengerid? Mekkora, milyen?
Természetesen! Mindenre ki fogok térni, csak nem lehet mindent egyszerre... Igen, van tengerim. Így előzetesben, itt van egy cikk róla, mint 2015 január tengeri akváriuma: http://korallszirtes-akvarium.hu/regi/c ... 015-januar
és egy videó:
valamint az anemónás:
2015. augusztus 15., szombat 18:21
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
A szilikáttal nem értek egyet. A RO membrán nem szelektíven szűr így nem dusul fel a szilikát a csapvizbol. A 10-30 tds ugyanúgy Ca Mg Na hidrogenkarbonat stb, mint a csapvizben van, csak arányosan kevesebb. Szoval indokolatlannak gondolom a RO+ioncsere alkalmazasat, mivel a 10-30 tds az 10-30 mg/l sótartalmat jelent (nem kizárólag szilikát), miközben a tengervíz 30000-33000 mg/l-es. De nincs tengerim, csak a vizkemia részre reagáltam.
Az 1,025-1,026 sótartalmat nem értem. Vagyis én értem, de nem biztos hogy más is érti. Ez milyen mértékegység és hogy méred?
A tengeri akvarisztikában a legnehezebb dolog a jó vízminősség elérése és ennek a folyamatos fentartása. Ezért is van nagy különbség a low tech és a high tech között- Low tech-el nem tudunk jó vízminősséget tartani, ami a kőkorallok tartásához szükséges. Viszont a lágykorallok a kicsit "koszos" vizet szeretik (itt a kicsit magas nitrát és foszfát tartalomra utalok) amihez viszont a low-tech előnyösebb.
Egy tengeri akváriumban tengervizet kell készítenünk. A tengervíznek pedig a következő összetételűnek kell lennie:
hogyan tudjuk ezt elérni? Ahogy fent írtam, tengeri sókkal. Ez pontosan olyan összetétlű, mint ami egy tengeri akváriumban szükséges. Van amiből többet tartalmaz, mint maga a tenger (pl Mg, Ca) de ennek is megvan az oka. Ebből a sóból hogyan lesz tengervíz? Úgy, hogy nullás vízzel keverjük össze. Ha a víz nem nullás, az elviszi a különböző összetevők arányát, pl a szilikátokat melyek szépen gyűlnek a tengervízben (mivel nem tudjuk utána már kivenni belőle semmivel) és ez egy szép kis algavirágzást fog eredményezni.
A víz sótartalmát háromféle mértékegységben szokták mérni: - psu - g/cm3 - ms/cm
A szilikáttal nem értek egyet. A RO membrán nem szelektíven szűr így nem dusul fel a szilikát a csapvizbol. A 10-30 tds ugyanúgy Ca Mg Na hidrogenkarbonat stb, mint a csapvizben van, csak arányosan kevesebb. Szoval indokolatlannak gondolom a RO+ioncsere alkalmazasat, mivel a 10-30 tds az 10-30 mg/l sótartalmat jelent (nem kizárólag szilikát), miközben a tengervíz 30000-33000 mg/l-es. De nincs tengerim, csak a vizkemia részre reagáltam.
Az 1,025-1,026 sótartalmat nem értem. Vagyis én értem, de nem biztos hogy más is érti. Ez milyen mértékegység és hogy méred?
_________________ "Nincs kudarc, csak olyan siker, amiért még tenni kell."
2015. augusztus 15., szombat 17:28
Selena
Csatlakozott: 2015. június 10., szerda 12:04 Hozzászólások: 1222 Tartózkodási hely: Meisenheim, DE
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég
Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban. Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.
Egy kérdés még: a tengeri sót, amivel visszasózol, ugye tengerből vonják ki, nem pedig mesterségesen keverik össze? Vagy igen?! A szilikátos dolog az tapasztalat vagy spekuláció? A tengerben nincs szilikát?
