Az utóbbi hónapokban nagyon sokszor téma volt a tápanyagok hiányainak taglalása .
Hetek óta töröm a fejem , érdemes lenne rámutatni a tápanyagok többlete , egyes elemek túladagolása , milyen tünetekkel is jár az akváriumban .
"Mankót" keresgéltem a neten , mikor is egy megtaláltam újra Zsotyi blogját .
Zsotyi mint az látható ,
már 2010 ben ! foglalkozott a témával , csak valahogyan kevesen vették ezt komolyan . Igen a marketing ... vegyed , vigyed öntsed és ha nem stimmel valami , mást vegyél , mást öntsél ......
Elöljáróban egy fotó :
A fotó direkt foszfortúladagolás tüneteit mutatja .
Tehát nem vashiány miatt keletkeztek a hiánytünetek , hanem mert a növény előbb a plusz foszfort dolgozza fel.
Zsotyi blogjáról :
http://zsotyi.blogspot.hu/2010/08/jobol ... anyag.html"
Jóból is megárt a sok? - Tápanyag túladagolásJóból is megárt a sok tartja a mondás.Igaz ez a mi esetünkben is,hiszen a mint minden élő szervezetnél,úgy a növényeknél is nagyon fontos az egyensúly,minden szinten.
Aki kezdőként akváriumi növényeket tart,annak értelemszerűen legtöbbször a tápanyag hiány miatti tünetekkel kell szembenéznie.A növények tápanyag hiánytüneteiről sok helyen olvashatunk a neten.Mivel ezek megszüntetésére nagyszerű termékeket,tápoldatokat lehet kapni manapság,és rengeteg információ van róla,így egy hiány tünetnél viszonylag könnyű a dolgunk manapság.
Az utóbbi évtizedben a növényes akvarisztika rohamos fejlődésen forradalmon ment át.Gombamód szaporodtak a tapasztalatok,a növények igényeit kielégítendő technikák,tápozási módszerek sokaságát dolgozták ki lelkes akvaristák,növény kedvelők.
A szén-dioxid alkalmazása mint a leghatékonyabb szénpótlás is általánossá vált manapság.A rengeteg tápozási módszer közül bizony elég nagy fejtörést okozhat a megfelelő és a saját akváriumunkhoz legkiegyensúlyozottabban alkalmazhatónak a kiválasztása.
Sok tápozási módszer alapul azon az elven,hogy az akvárium vizében mindig legyen megfelelően nagy mennyiségű tápanyag,mely a növények rendelkezésére áll.E módszerek alkalmazói azon az állásponton vannak,hogy a tápanyag többlet nem okozhat gondot növényeinknél.Ezt nagyon sok gyönyörű és egészséges akvárium is alátámasztja.
Én azonban mindig gyanakvó és kötekedő vagyok.
Sok fejtörést okozott kertész létemre az,hogy alapvető törvényszerűségekkel áll szemben a tápanyag túladagolás elve.Persze,tudom,más közeg a vízi élet,de a növények ott is növények,sőt sokuk mindkét (szárazföldi-emers,és víz alatti-submers) életformát képviselik.
Zavaromat csak fokozta,hogy akváriumomban minden rendben volt (co2,világítás,szűrés,flow) ,minden tápanyagot bőséggel adagoltam,mégis növekedési zavarokkal küzdöttek növényeim.
A szárazföldi növény termesztésben nem ismeretlen a tápanyag túladagolás ténye.Az egyes elemek túlzott adagolása miatt bekövetkező növekedési zavarok legalább olyan károsak és látványosak mint azok hiánya.
Természet anyánk az egyensúlyra törekszik,én igaznak tartom ezt a tápanyag felvételnél is.Ha egyik tápanyagból sokat adagolunk,akkor az a másik relatív hiányát is okozhatja (antagonizmus)
Nem elegendő a tápelemek abszolút mennyiségét vizsgálni, figyelembe kell venni az egymáshoz viszonyított arányukat is. Egy-egy tápanyag túladagolásával olyan elem hiánya is kialakulhat, amely egyébként az akváriumban elegendő mennyiségben van jelen. A tünetek alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy egy adott elem hiányzik, vagy annak az ún. antagonista eleméből adtunk többet a kelleténél.
Kertészeti alkalmazásban az alábbi ion-antagonizmus jelenségekkel lehet gyakrabban találkozni,tehát ezek a párosok egyik elemének túladagolása akadályozza a páros másik elemének hasznosulását,hiába van jelen a vízben látszólag megfelelő mennyiségben.
NH4-K NH4-Ca Al-P
Mg-K P-Fe B-Mo
Na-K Zn-Fe Mg-Mn
Ca-K Mn-Fe Ca-B
Ca-Fe P-Zn
Megoldásként a türelmesen megválasztott és a saját akváriumunk,növényeink igényeihez igazított kiegyensúlyozott arányú tápozást vélem.Ez a legnehezebb,sok türelmet,kitartást igénylő feladat.Minden akvárium más,tuti receptet nem is lehet adni,hiszen még a növények fajtánkénti igényei is különböznek.
Tudom,sok akvakertész,növényes akvarista a fentebb leírtakkal vitába száll.Ez a gondolatsor is csak egy, a kertészeti gyakorlatban elfogadott tényt és a saját megfigyeléseimet taglalja.
Végezetül egy kis lista arról,hogy az egyes elemek túladagolása során milyen tüneteket produkálhatnak a növények.E tünetek beazonosítása sok tapasztalatot,odafigyelést kíván,gyakran összetéveszthető egy hiánytünettel is! A lista a szárazföldi növénytermesztésből átvett túladagolások tünetei.A vízinövényeknél ilyen irányú kutatással még nem találkoztam,így az alábbi sorok tájékoztató jellegűek,jómagam néhányukkal viszont találkoztam víz alatt is.
A
nitrogénbőség tünete a feltűnően sötétzöld lombozat, szokatlanul terjedelmes levélzet. A termés hozama viszont csökken, minősége romlik, és az érés is késhet. Csökken a növény ellenálló képessége. A káposzta, gyökérzöldség, retek, karalábé gyorsan felrepedhet, a paprikánál, paradicsomnál és a padlizsánnál csúcsrothadás léphet fel.
A
foszforbőség nem jelent kóros elváltozást, viszont zavarja egyéb elemek felvételét. Az ebből következő mikroelemhiány sietteti a beérést, s ezzel csökkenti a termés mennyiségét és minőségét is.
A
káliumtöbblet tünete a vontatott növekedés. A leveleken perzselésnyomok jelennek meg, varasodás és korai lombhullás következik be. Súlyosabb esetekben a gyökérzeten barnás foltok mutatkoznak.
A
kalciumbőség nem okoz zavart, mert a növények nem vesznek fel több kalciumot, mint amennyit beépítenek. A talajban levő magas mésztartalom a mikroelemek felszívódását akadályozza.
A
magnéziumbőség a kalciumhiányhoz hasonló tünetekkel jelentkezik, a fűfélék és egyszikű növények levelei ilyenkor besodródnak, gyakran a levélhüvelyben rekednek.
Kénbőség esetén a növények fejlődése visszafogott, leveleik sárgulnak, majd perzselési tünetek megjelenése után lehullanak.
Bórbőség a műtrágyák használatakor léphet fel, túladagolása mérgezésbe csaphat át. Az alsó leveleken először apró barna foltok mutatkoznak, majd a vízhiány tünetei is jelentkeznek.
Mangánbőség esetén klorotikus sárgulás, illetve barna foltosodás lép fel a levélszélektől kiindulva, és a folyamat elhalással végződik.
Ritkán
cinkbőség is előfordul, amely kis levélmérettel minimális növekedés mellett klorotikus sárgulással jelentkezik, vörös színeződés után bekövetkezhet a növény elhalása.
Vastöbbletkor a levelek nagyon erősen sötét vagy kékeszöld színűek, a hajtások, levelek, gyökerek visszafogottan fejlődnek. Súlyosabb esetben a levelek elhalása színeződés nélkül is bekövetkezik.
A
rézbőség tünete vashiányban nyilvánul meg, és akár teljes pusztulást is okozhat.
ÍRTA: ZSOTYI DÁTUM: VASÁRNAP, AUGUSZTUS 08, 2010
