Keszeg,
örülök, hogy szóba hoztad a dolgot, végre olyan téma ami érdekel:)
A kálium többlettel nekem is volt problémám, és én az AquaRebell nitrátjával oldottam meg. Amit elfelejtenek a srácok elmondani a cuccról, egyszeri N emelésre a cucc alkalmatlan,mivel 6.5 PH felett nagyon durván elkezd átalakulni a tápjuk, és nem egy akvárium ammónia-mérgezés áldozata lett. Ha naponta tápozol vele semmi baj nem lesz.
Mellesleg ha kiszámolod mennyire keményíti a vizet, egyből rájössz, hogy elhanyagolható mértékben.
Ezen indokok miatt KNO3-t én csak a heti vízcserék után használok, hogy a kicserélt vizet N szintjét kicsit visszahozzam, és ne legyenek akkora ingadozások. Hét közben kizárólag káliummentesen(szegényen) nitrátozok
Ami még hozzá tartozik, hogy kálium szintet mérni iszonyat nehéz, így ha ilyen problémája van az embernek, kb a legutolsók között gondol rá.
(Nem akarom magamat ismételni, de megintcsak le kell vonnom a következtetést, hogy az EI tápozás fércmunka...)

Eredményesen használom mikramid formájában. 50 ml törzsoldatot készítettem 10 g mikramid és 40 ml víz felhasználásával, ami nagyjából 200 mg/ml karbamidot jelent. Ebből egy ideig napi 1-1,5 ml-t adagoltam 100 l-re és az ammóniával nem volt gond, pedig csak belsőszűrőm van. A halak és a garnélák jól érezték magukat, a növények pedig nőttek (valiznériát megszégyenítő törpe sagittariám burjánzott). Egyetlen hátránya, hogy ilyen mennyiségben a kelát színezte a vizet.


Miért, most nem az?

Keszeg !
Milyen kincseket rejt a linked / növények hiánytünetei /
Nem tennéd közkincsé ?

""Perzisztencia és lebonthatóság: nedvesség hatására ammóniára és szén-dioxidra bomlik. Nitrogénforrásként hasznosul (biológiai lebomlás: 20 C-on 1 óra alatt 4mg/l)." Megítélés kérdése, hogy ez mennyire számít lassúnak."
Nem tudom mennyire vizsgálta ezt valamelyikünk akváriumban.
Egy éve próbálkoztam vele -kristályos alakban adagoltam , 100 liter vízhez 2mg naponta - és azért hagytam abba mert az ammónia szint mindig magas volt.

Másik :"nedvesség hatására ammóniára és szén-dioxidra bomlik"

Nagyjából mindent leírtam ezzel kapcsolatban.


Ezért a középkorban gyűjtötték (főleg a kocsmákban) a puskapor egyik alapanyagául szolgáló KNO3-hoz.


Itt megtalálod a KNO3 és a karbamid biztonsági adatlapját. Ajánlom a 12. részt (ökotoxikológiai adatok).
"Perzisztencia és lebonthatóság: nedvesség hatására ammóniára és szén-dioxidra bomlik. Nitrogénforrásként hasznosul (biológiai lebomlás: 20 C-on 1 óra alatt 4mg/l)." Megítélés kérdése, hogy ez mennyire számít lassúnak.

A karbamid bomlása során ammónia keletkezik és ráadásul igen lassan bomlik le.
Elég ha belepisiltek az akváriumba

Egy felnőtt ember napi vizeletében kb -30 g karbamid van .

A karbamid megtalálható a Seachem cég növénytápjában is....
http://www.seachem.com/Products/product ... rogen.html

Rajta vesézzétek ki a témát, had tanuljunk megint valamit!
Lehet a téma lassan megérdemelne egy új topicot... Ahogy Keszeget, és papót ismerem nem ússzuk meg két sorral...

Köszi Keszeg !
Ebbe azért még kicsit "belemászunk" , csak legyen egy kis időm.

A probléma lényegét és egyik lehetséges megoldását a link (pontosabban Tobi) már leírta. Vagyis egyes esetekben a N pótlására szolgáló KNO3 nem elegendő/megfelelő, mert közben káros mértékben emelkedik a K-szint. Jelenleg én is ezzel küzdök, ráadásul nem először. A jelenség érdekessége, hogy az akvakertészek többsége eredményesen, bármilyen negatív hatástól mentesen használja a K-túlsúlyos GA macrot. Egyelőre két tényezőt találtam, ami erre magyarázatot adhat. Egyik a heti feles (vagy gyakoribb) vízcsere, mely meggátolja a tápanyagok feldúsulását, a másik pedig az aljzat, konkrétabban az égetett, szárított agyagtalajok (ADA és társai). Ugyanis ellentétben a nitráttal, a K és a PO4 (továbbá Mg, Ca) hajlamos az kolloidok (lásd agyag) felületéhez kötődni. Cserébe a kolloidok képesek más ionok leadására, mint például a régebbi ADA amazónia az ammónium kibocsátására. Tulajdonképpen a műgyantákhoz hasonlóan ioncserét végeznek. Ennek mértékét a CEC (cation exchange capacity) és az AEC (anion exchange capacity) fejezi ki. Viszont ez talajonként eltérő és gyakorlatilag egy ismeretlen az egyenletben. Itt van check esete, akinél a Hirose elsősorban a foszfátot nyeli el, de a káliumot már kevésbé, ebből adódik a gond. Aztán persze ott van a NO3 kérdése. Jó esetben a növények felveszik, vagy sajnos denitrifikáció útján elvész.
Minderre megoldás lehet a KNO3 részbeni helyettesítése, ahogy a linkben szintén olvasható. Kérdés, mivel? Lássuk:
NH4NO3 - toxikus és algásító hatású ammónium miatt akvarisztikai használata nem ajánlott,
Mg(NO3)2 és Ca(NO3)2 - alkalmas a N pótlására, viszont növeli a vízkeménységet (lágyított víz visszasózására megfelelő),
CO(NH2)2 - nem mérgező és nem juttat a vízbe alkáli- vagy földfémet, a növények közvetlenül vagy nitrifikáció útján közvetetten felveszik.

Jó lenne ha Keszeg is hozzászólna a linkjéhez