Köszi a "provokációt "
Úgyis folytatjuk , itt ez nincs lezárva

Erre való ez a topik.Mondaja el mindenki hogyan önti a tápokat.Előfordulhat,hogy igaza lesz mindenkiknek,mert ez vagy az vált be neki,a növények jól reagáltak az általa beállított tápozásra.Mint ahogy írtam,nincs kőbe vésve az EI sem. "Hátsó szándék",provokatív is volt,hogy ezeket a linkeket beszúrtam.Mert a tápozás terén elég megosztott a növényes csapat.A módszerek ütköztetése javára válik mindenkinek.Egymástól nagyon sokat tanulunk így.

elég az!

"ritkább és kisebb mennyiségű vízcserékre "
Mikor lenne időm többre ?
Hetente a 10 % már nagy haladás

Az az igazság, hogy szombaton is ezt próbáltam elmagyarázni, ha EI szerint tápozol, lényegében a Redfield-ratio szerint tápozol és ez tény! Annyi a különbség a kettő között - amit Te írtál is Gábor - hogy "hiánytünet esetén akár meg is négyszerezheted az adagot, gondot akkor sem okozol", azaz már majdnem az EI szintjén tolod a tápot!

Tehát Te alapban 0,5ppm foszfát és 5ppm nitrát szintet tartasz(ennek a 4x-es szintje 2, ill. 20ppm), az EI szerint az értékek 30:3:30 szintre vannak belőve, (+/-) 1-2ppm. Tehát 30ppm nitrát, 3ppm foszfát, 30ppm kálium azaz, az értékeket beírva a Redfield kalkulátorba, ugyanazt az arany középutat fogod kapni, mint a te tápozásodnál.
Ami a lényege ennek a módszernek, az pont annak a kiküszöbölése, hogy hiánytünet alakulhasson ki, tehát itt nem kell a 4x-es adagot tolni, ha hiánytünet van, mert eleve magasabb szintekre van állítva minden és így elvileg nem lehet hiány semmiből, de arányaiban a Redfield szerint adagolsz akkor is. Azért írtam hogy elvileg, mert ennél a 30:3:30 aránynál is tapasztaltam már hiánytünetet. Nitrát hiány a túl erős biológiai szűrés esetén alakult ki nálam, illetve volt olyan tapasztalatom is, hogy 3ppm foszfát szint helyett 6ppm-et kellett beállítanom ahhoz, hogy a valóságban tartani tudjam a 2ppm-et!!! Tehát, nem szabad azt hinni, hogy ez a 30:3:30ppm olyan húúú, de sok lenne, sokszor még ez is tud kevés lenni, mivel a valós tápanyagszinteket erősen befolyásolhatják egyéb tényezők is(pl. szűrés, világítás erőssége, növényfajok igényei, stb). Ezek a szintek elvileg az élővilágra még nem károsak és a javasolt(nem kötelező) heti 50% vízcserék is ezért vannak, hiszen a Redfield arány szerint beálított EI tápozás mellet, ugyanúgy többlet maradhat valamelyik tápanyagból az előbb említett külső tényezők miatt! A heti 50% vízcsere ezeket a többleteket hivatott kinullázni! Azért írtam, hogy javasolt, hiszen ezt át lehet számítani ritkább és kisebb mennyiségű vízcserékre is, csak akkor a tápozás mennyiségét is ehhez kell igazítani.

Remélem meg lehet érteni, amit most itt összerizsáztam

Kedves mindenki !
Van egy csomó szkepticizmus bennem , mikor a Mária linkjét olvasgatom.
A természet szabályok szerint működik, nem hiszem , hogy sokáig büntetlenül be lehet csapni.
A fórumban tárgyaltunk már egy nagyon fontos szabályról az aranymetszésről.
Mit is jelent ez az akvárium – a mi – esetünkben , ha a növényi tápokról beszélgetünk.
Vajon itt nem érvényes ez a szabály ?
Szerintem pedig, de ..
Valóban csak öntögetjük a tápokat és ezzel el is fogy minden tudományunk ?
Kizárt.
Amit tudunk :
A növényeknek minden tápanyagra szükségük van az egészséges növekedéshez. Algásodás nélkül ez csak úgy lehetséges, ha minden feltétel rendelkezésére áll a növényeink számára.
Elegendő fény CO2- mint szén forrás , Nitrát – foszfát, kálium, vas stb..
Ha ezekből bármi hiányzik a fejlődése lelassulhat, vagy akár meg is állhat.

Lassuló növekedésnél viszont a fel nem használt tápanyagokkal, egyenesen az algaspórákat erősítjük –keltjük életre- az akváriumban. . Az algák sokkal kevésbé érzékenyek a tápanyag hiányra, ezért fontos hogy minden elemet kínáljunk az arany háromszögből.

Természetesen egy magas foszfát, vagy nitrát tartalom algásodáshoz vezethet ugyanúgy, mint ezeknek hiánya. Egy növényes akváriumnál, ahol kevés a halállomány, és az etetés, esetleg kevés a fény, könnyen létre tud jönni ezeknek a makróelemeknek a hiánya, ami megint csak algásodáshoz vezet, úgymint a nagy mennyiség.
Magas foszfáttartalomnál -2,0 mg/l felett- algásodás képződik, de ha a szintet 0,5 - 2,0 mg/l között tartjuk ez nem lép fel,tehát egy kis odafigyeléssel már meg is oldjuk a problémát..
A Porokból a növénytápot úgy szoktam összeállítani , hogy a foszfát 0,5 mg a nitrát pedig 5 mg/literre van „belőve.
Így - ha probléma akadna- tudom , hogy mennyi nitrátot és foszfátot adagolok.
Hiánytünet esetén , ha megnégyszerezem az adagolást akkor sem csinálok butaságot.
/ ezt szerettem volna Hunornak is elmondani szombaton /
Ami befolyik az rögtön kifolyik

Ezen az oldalon korábban már átrágtam magam és úgy döntöttem, hogy nem kísérletezgetek az EI módszerrel, a Papó féle módszer mindinkább szinpatikus és láthatóan jó is. Ezért virtuális és néha személyes mentorként is őt választom. Egyébként köszönöm a válaszod.

Kőbe nincs vésve.Itt nézz körül.....és kérdezz.

http://akvarisztika.budapet.hu/2008/12/ ... ytapokrol/
http://akvarisztika.budapet.hu/2008/11/ ... m-barrtol/

Köszönöm a választ.

De már is felvetődött bennem a következő kérdés. Minden növénynek más és más az igénye, ezért gondolom az igényszintjükhöz kell igazítani a bejuttatott tápanyagmennyiséget. Kőbe van-e vésve az, hogy a bejuttatott tápanyagmennyiség egyes elemei milyen hányadban fordulnak elő? Ezt, hogy lőjjük be? Létezik-e egy olyan írás ahol ez hellyel közzel meghatározva van? Elnézést ha ezek mások számára egyértelmű dolgok, remélem idő után már nekem is azzá válik

Nos a TPN. ben csak micro nyomelemek vannak : vas -bór-stb.
A nitrátot és foszfátot a TPN+ tartalmazza.
A TPN + szoktuk porokkal keverni már csak azért is mert így számunkra is jobban követhetővé válik , hogy mit és mennyit töltögetünk az akvárium vizébe.
A nitrátot -foszfátot a KH és PH mérésén kívül csak akkor érdemes mást is mérni , ha valakinek nagyon nem jön össze az alkotása ill. tudja , hogy az átlagtól nagyon eltérő víz folyik az otthoni vízvezetékből./ szikes víz stb./
Az arany középút pontosan az , ha tudod , hogy egy-egy alkalommal mennyi nyomelemet juttatsz be az akváriumba.