Harcolok kicsit magammal és az EI-vel.
Kérdezem én, akkor Amano miért nem EI szerint tápoz? A tropica miért nem ez alapján állította össze és ajánlotta a szereit?
Főleg, Oliver Knott miért nem úgy tápoz?

Üdv check, szeretettel köszöntünk ezen a fórumon, kívánom, hogy érezd jól magad körünkben.
Ám, hogy érdemben válaszoljak a kérdésedre:
Low-techben nagyon szépen lehet dolgozni alga nélkül, mert a növényeknek alacsonyabb fényigény esetén lényegesen alacsonyabb tápanyagfelvételre van szükségük. Az nagyon jó, hogy külső szűrőt tekersz a medence alatt, mert alapvetően nagyobb hatékonyságú lesz tőle a rendszered. Az aktív szenet pedig ha már kivetted a szűrőből nincs gond, mert igazából az aktív szén használata csak bizonyos esetekben jó/hasznos. Például nagyon jó, ha kémiai szűrést végzünk mondjuk egy gyógyszeres kezelés után, illetve van aki friss akváriumi start alkalmával használja, amikor még a szűrőben nem áll rendelkezésre megfelelő biológiai szűrés, bár szerintem ilyenkor sem feltétlenül indokolt. (van példa pro-kontra, bár igazából aki azzal indítja az aksiját és algamentes, az sem biztos, hogy az aktív szén miatt van, talán hozzájárul, talán nem )
A tápanyagok mennyiségével kapcsolatban mintha csak magamat látnám. Én is mértem, pánikoltam, de indokolatlan.
Ha a tropica tápsóját adagolod, bajod nem lesz a vassal, ez eléggé bizonyos, én magam ugyan nem akarok a tropicanak reklámot csinálni, mert azon ők túlvannak, teljességgel indokolatlan, mert nem egy és nem két akvárium üzemel igen sikeresen az ő microjukkal, volt is néhány évük arra, hogy faintosra behangolják a tápjaikat. Pont. Nekem inkább az a bajom, hogy magas a nitrát szint, ahhoz viszont nincs arányban a foszfát.
Mitől lehet magas a nitrátod? Mulmos nagyon a medencéd, sok a bomlástermék benne, az aljzatban a lebontóbaktérimok sztrájkolnak, illetőleg a szűrődben valami miatt nincs meg a megfelelő minőségű baktériumtelep ahhoz, hogy lebomoljon a nitrát.
Az algásodásod amiatt van, mert szépen felborult a medencében az egyensúly. Pff, ezzel sok újat nem mondtam el, mert ezzel Te magad is tisztában vagy.
Gondolnám, a világítást is tuningoltad. Nekem úgy tűnhet igen, mert a hirtelen fénynövekedés is tud ilyen növénylegatyásodásokat okozni. Nekik is meg kell szokni, hogy képletesen értve rájuk gyújtottad a házat. Megszokják, de ilyenkor sokszor előfordul, hogy a régi leveleit ledobja a növény, főleg ha tápanyaghiány van a medencében, a régiekben lévő tápanyagok felhasználásával hozza a növény az új leveleit, így azokat vagdosd le nyugodtan, mert azok így is, úgy is az enyészeté lesznek.
Ha nagyon durvának érzed az algásodást, én lehet úgy járnék el, hogy csinálnék egy vízcserét, letakarnám a medencét, beledobnék egy légpumpát és vagy 2-3 napot csöndben sötétben járatnám. Aztán kibontanám a dunsztból, levágnám az elhalt algás leveleket, cserélnék vizet rajta és fokozatosan emelve a fényt (nem egyből a teljes fénymennyiséggel) próbálnám meg meghajtani az aksit.
Természetesen megpróbálnék később ismét egy nitrát/foszfát szintet mérni és ha már a nitrátod is alacsony, úgy kezdhetnéd adagolni neki a makro anyagokat. Gábornak emlékeim szerint az is van, adagolásában övé a válasz.
Ehhez viszont türelem kell, mert át kell, hogy álljon most minden. Szerintem.

Én azt a tanácsot kaptam,hogy mérjem a nitrátot és foszfátot,majd porból keverjek-kevertessek makrót...
Gábor biztos segit neked,hogy milyen törzsoldatra lesz szükséged...

Köszöntök Mindenkit itt a fórumon, és köszönöm Veréb Gábornak, hogy felhívta erre a remek oldalra a figyelmemet.
Igaz még csak pár napja olvasom a hozzászólásaitokat, de le a kalappal!! Végre egy fórum ahol a moderátorok elfogadják ha valaki más véleményt oszt mint ők, és igazi érdemi hozzászólásokat lehet olvasni egy-egy témával kapcsolatban…
Ha valahol akkor itt biztos találok segítséget...
A problémám az után jelentkezett, hogy négy hete részben átalakítottam meglévő low-tech akimat. A talaj (Hirose Volcamie Green), és a növények közül az Anubias fajták maradtak, a rengeteg, hatalmasra nőtt Aponogeton crispus ment…
A problémát ott követtem el, hogy továbbra is ugyanazzal a táppal, és ugyanolyan mértékben tápoztam, mint előtte (-de boldog évek voltak… algát előtte élőbe nem is láttam), illetve az új külső szűrőt rengeteg aktívszénnel járattam, aminek hatására a vízben található vas értéke 0,1 körüli értékre zuhant.
Nagyon lelkesen próbálom lekövetni az akvárium vizének tápanyag mennyiségét, de a napokba vásárolt egyik teszt rádöbbentett, hogy egyik-másik teszt fabatkát sem ér…. (A külön vas adagolásával párhuzamosan mértem a víz Fe tartalmát egy új Red Sea Fe tesztel, és egy elméleti 0,3 ppm változást ugyanolyan világoskék értéknek mutatott mint ha az 0,1 ppm lenne. „De akkor itt valaki hazudik!!” Gyorsan megmérettem ugyanazt a vizet itt a közelbe egy vízvizsgáló laborban, és ICP -vel mérve már tényleg 0,35 mg/l a vízben oldott Fe. Hát ennyit a gyorstesztről… Még a tendencia követésére sem jó…
Szóval a legfontosabb kérdésem, hogy ti a NO3, PO4, K, és Fe mérésére melyik gyártó tesztjeit használjátok??
Mivel tegnap megmérettem a laborba szinte minden fontos elemet, rá kellett döbbennem, hogy az akvárium tápanyagegyensúlya „egy kicsit megbillent”.
NO3 = 25 mg/l, K = 61 mg/l, PO4 = 0,05 mg/l, Fe = 31 mg/l.
(A kálium hirtelen emelkedését a Seachem Fluorish Ironnak tudom be, ami a gyártó szerint csak és kizárólag vasat tartalmaz –érdekes, hogy a szer adagolásától a vassal egyenlő arányban nőt a kálim tartalom...)
Gábor tanácsára hagyom az EI módszert, és a GA makro, és mikro tápjait, ill. az Easy Carbot, és csak a Tropica Plant Nutrition -t, és a Sera táptablettáit fogom használni holnaptól…. Na igen, de itt még mindig aggaszt a rendkívül alacsony PO4 szint… Ezt hogyan kéne orvosolni?? Vagy bízzam a természetes folyamatokra?? Sajnos ennyire nem érek rá, mivel a gyönyörű Hygrophilán megjelent egy 2-3 mm nagyságú, sűrű, piheszerű, barna alga… És gyorsabban nő, mint ahogy a garnik pusztítanák… A három bokor Cryptocoryne wendtii green pedig úgy dobálja az elsárgult leveleit mintha ez lenne a dolga...
A gyors segítségeteket előre is köszönöm!

"Azért ne locsoljatok pálinkát az akiba, ez csak a Trigon berendezésénél volt megengedett."
Tengeri akváriumoknál sokan használnak erre a célra Vodkát !
Nem vicc

Ez abban az esetben lehetséges pl., ha optimális-nagy mennyiségű aerob baktérium van jelen az akiban, szűrőben, de nincs (még) kellő mennyiségű anaerob baci a talajban, szűrőben, vagy nincs megfelelő mennyiségű/minőségű (egészséges) növényzet (vagy nitrát reaktor), ami felvegye ill. lebontsa. Pl. a sügeres akiknál okozhat gondot, ahol nem lehetséges a dús növényesítés. A jól méretezett mattenfilter is segíthet idővel a magas nitrátszint csökkentésén.

A denitrifikális egyébként magas energiaigényű folyamat. A szénre szükségük van a baktériumoknak (az aeroboknak is), és ez a denitrifikációra különösen érvényes. Ehhez szénvegyületeket pl. egyszerű karbonsavakat (citromsav) vagy alkoholt használnak fel. Ezek a szerves vegyületek folyamatos lebontásakor keletkeznek.
Azért ne locsoljatok pálinkát az akiba, ez csak a Trigon berendezésénél volt megengedett.

Én megfordítanám a dolgot. Van úgy, hogy bele se öntöd mégis ott van a nitrát, ráadásul nem is kevés. Na olyankor gondolkodik el az ember azon, hogy beüzemeljen egy fain kis kiegészítő szűrőhordót, ami megfelelően méretezve nem fogja le a szűrődet, ezért nem kell hozzá külön pumpa. Ezután ismét Mária gondolata következik, miszerint ott kellene, hogy legyen a nitrát, de nincs ott.

Én ezt mindjárt tovább gondolnám,hogy miért is van szükség a mérésekre.Mert vannak esetek,mikor ilyen okok miatt "elszáll" a nitrát.Mi beöntöttük,azt gondoljuk,hogy ott van,de mégse.Ez bármelyik elemmel előfordulhat.

Na kérem, erről van itt nagyba szó! Köszönjük Atti az infót

Tunze-től:

"Annak érdekében azonban, hogy a biológiai lebontás körfolyamata biztonsággal bezáródjon, valamint, hogy érzékeny anaerob (oxigén nélkül élő) baktériumok fejlődhessenek a vízszint alatti bioreaktor [a biológiai szűrőrészt nevezik ők így- saját megjegyzésem] és a nitrátokat nitrogén gázzá redukálhassák, egy víz alatti redukciós zónára is szükség van.
Az oxigénszegény zóna azonban nem a granulátum felületén, hanem ennek számtalan üregében (vakuolák) alakulnak ki. Itt ugyanazok a fakultatív dolgozó baktériumok élnek, de ebben a "klímában" képesek a nitrátot elillanó nitrogén gázzá és kéjgázzá alakítani."