A növényes akvarisztikában egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen hosszan, és milyen intenzitással világítsunk. Még ezen fórumon is találkoztam olyan emberrel, akinek lövése sem volt, hogy "mennyi az annyi". Bár sztem inkább Papónak kellene erről írni - ő itt valószínűleg a legtapasztaltabb-, de mivel nem teszi, ezért bátorkodom belevágni. Rengeteg cég, valamint szakértő próbált kielégítő választ adni a kérdésre, nagyon sokuknak sikerült is kielégítő választ is találni, viszont érzésem szerint majdnem mindegyik valamilyen téren kompromisszumot köt. Ez az én esetemben sem lesz másképp, mivel a természet olyan bonyolult, hogy a száz százalékos lemásolása a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A kérdés felmerülhet akárkiben, hogy akkor miért is írom e cikket, hiszen én sem fogom megváltani a világot. A felvetés jogos, viszont a magyar szakirodalom finoman szólva hiányos, és rengeteg téves információt tartalmaz.
Az első és legfontosabb dolog, hogy a célnak a természetet leutánozásának kell lennie. Itt kell megkötnünk az első kompromisszumot. A Föld hatalmas, melyik pontját kívánjuk az akváriumunkban realizálni? Ebben a kérdésben a témával foglalkozó emberek nagyon gyorsan egyességre jutnak. A döntés azon alapul, hogy az akváriumban fellelhető növények nagyon nagy százaléka a trópusi területekről származik. Kézenfekvő tehát, hogy válasszunk egy olyan helyet, ahonnan relatív sok akváriumi növény származik, és jól dokumentáltak a fény/vízviszonyok. Még a kezdő akvarista számára is egyértelmű, hogy ez a terület az Amazonas medencéje, méghozzá a folyó felső folyása, ahol a folyó még nem annyira mély és koszos, ideális életkörülményeket nyújta a növényeknek. Szerencsére ilyen területekről (Ecuador) megbízható mérési eredményeket (Kasselmann) is találhatunk. Egy átlagos napon a megvilágítás a következőképpen néz ki:
Ezekből a mérési értékekből a következő grafikonok állíthatók elő:
Ezekből az adatokból a következő tanulságokat lehet levonni:
1, ha tiszta az ég, akkor 150000 Lux feletti megvilágítás mérhető a víz felszínén.
2, a megvilágítás értéke nem állandó, komoly mértékben ingadozik a felhők vonulásától függően.
3, ha erősen esős nap van, a növények kb. nem fotoszintetizálnak, mert nem jutnak elég fényhez.
További tények melyek a Föld milyenségéből adódnak:
1, ha semmi felhő nem lenne az égen, akkor a fényerősség közelítőleg folyamatosan növekszik, míg a nap a zenitet eléri, ezek után egyenletesen csökken.
2, Az egyenlítő alatt folyamatos napéjegyenlőség van, az éjszaka is, valamint a nappal is 12 óra hosszan tart. 6 órakor kel a nap, és este 6 órakor nyugszik.
A grafikon kiegészítésekre szorul. Abból az ismeretből, hogy 6 órakor kel a nap, meg kell „hosszabbítanunk” a grafikont, reggeli 6 óráig. Ugyanezen kozmetikai beavatkozásra a naplementénél is szükségünk lesz. Ha a grafikonon felrajzolt megvilágítás idő szerinti integrálját nézzük, akkor megkapjuk az adott napon leadott „energiát”.
Az első vizsgált napon ez 50164350 Lux * perc, a második vizsgált napon 51160575 Lux * perc. (A grafikonon megjelöltem az ideális háromszöget is, mely akkor lenne érvényes, ha soha sem lenne felhős az ég. Ez az érték az elméleti maximum, ami előfordulhat az adott helyen. Ezt az értéket a későbbiekben felhasználjuk arra, hogy mekkora világításnál ne építsünk erősebbet)
Ezennel a szükséges megvilágítás kiszámolásához szükséges számítás legvitathatóbb pontjához értünk:
A következő lépésnél azzal a közelítéssel éltem, hogy egy nap alatt ezt az „energiát” kell leadnia a lámpánknak. Indoklásként azt hozhatom fel, hogy ez az érték egy felső becslés, mivel kevesebb fénynél a növények nem tudnak olyan intenzitással fotoszintetizálni, mint amikor teljes fény éri őket. Azaz a kapott „energiát” elosztottam 12 órával. A két vizsgált nap értékeit kiszámolva, majd kiátlagolva 70364 Luxot kapunk. Ezzel a világítással kellene világítanunk 12 órán keresztül.
Ez az érték korrekciókra szorul:
1, mint ismeretes a növények 10-11 óránál hosszabban nem képesek fotoszintetizálni. Ez a fent említett tényből adódik, hogy ahhoz szoktak hozzá, hogy 12 órán át tart a nappal, és a reggeli, valamint esti fény kevés a fotoszintézis megindításához. Nagyvonalúan módosítsuk az értékeket 10 órán át tartó 70000 Lux megvilágításra.
2, Ezek az értékek a normális napokra vonatkoznak, és az interneten található statisztikákból arra jutottam, hogy hetente minimum egy nap van, amikor teljesen beborult az ég, esik az eső. Ha abból indulunk ki, hogy a növekedés a bevitt energiával arányos, akkor nem tévedünk nagyot azzal, hogy ezt a 70000 Lux fényt csökkentjük egy heteddel. Eredmény: 60000 Lux szükséges a víz felszínén, ha a természetet szeretnénk leutánozni.
Ízlelgessük ezt az értéket a jövő hétig. Iszonyatosan nagy számnak tűnik... A jövő héten a cikksorozat folytatódik, melyben a tovább boncolgatom a víz hatását a fényre, további esetleges fénycsökkentési kísérletre magyarázatot adni, valamint megpróbálok eredményre jutni, hogy egy standard akváriumhoz akkor mennyi világítás is kellene.