Ezt jól összeszedted-írtad Papó, nem árt abszolúlt egy ilen jó kis írás mert sokan hajlamosak vagyunk elfelejtkezni egy- két alapvető dolodgrol, pl az oxigénröl...mert épp a legjobbat akarjuk növényeinknek és hát pont nem...vagy amikor dobálózás van a " csipet foszfátot" dobjunk a vízbe stb...Jó kis ítás grat.

A nitrogén vegyületek leépítését "nitrogén-körforgás"-nak nevezzük.
A nitrogén a halak eleségéből és a csapvízből származik.
Haleledel maradványok által és anyagcsere termékekkel jut az akvárium vizébe.
Gondoljanak arra, hogy nem csak a halakat, hanem az egész akváriumot látjuk el tápanyagokkal a halak etetése által.



Ammónium (NH4+)
Ammóniák (NH3)
Az első selejt anyag az Ammóniák (NH3), ami a kopoltyúkon választódik ki és a vízben azonnal Ammónium (NH4+) lesz.
Az ammónium a halak számára nem mérgező és fontos növényi tápanyag, de gyorsan szétesik magas vízhőmérsékleten, és nagyobb, mint 7 pH –értéknél- ismét szabad Ammóniákká alakul át. Ekkor nagy problémánk van, mert NH3 a legmérgezőbb az itt megemlített nitrogén vegyületekből. Már 0,1 mg/liter szabad Ammóniák halálos tud lenni!!!!
Hirtelen pH -érték emelkedéssel ilyen veszélyes szituáció léphet fel.
pld. az elhanyagolt akváriumoknál a drasztikus vízcsere

A következőkben leírt lépéseket "Nitrifikációnak" nevezzük.
Első lépés az Ammóniák vagy Ammónium nitrosomas baktériumok segítségével, oxigén felhasználásával nitritté (NO2) lesz megváltoztatva (oxigén felhasználásával=oxidálva).

Nitrit (NO2)
A nitrit kevésbé mérgező, mint az Ammóniák, de 1 mg/liter elegendő ahhoz, hogy a halaink elpusztuljanak.
(Mérgezőképessége a nitritnek csökkenő pH értékkel és chlorid tartalommal növekszik.)
Ha a halak nehéz légzéssel levegő után kapkodnak, kedvetlenek és időnként magyarázat és ok nélkül a medencében ide-oda „kilövik” magukat, akkor a legnagyobb valószínűség szerint nitrit mérgezés lépett fel, és a nitrit értéket tesztelni kell.
A legtöbb új akvarista és egy-két „öreg akvarista róka” is, elveszíti a halait, és a kedvét az akvarizálástól a nitrit mérgezések miatt!
Elengedhetetlen egy akvárium új beindításakor vagy gyógyszeres kezelések után a nitrit- értéket kontrolálni.
A nitrosomas és nitrobacterium-ok különböző szaporodási sebessége miatt kényszerszerűen előáll nitrit-csúcs úgy (kb.) 10-14 nap után.
E miatt az újonnan beállított akváriumba, először csakis ez után lehet a halakat betelepíteni. Segítséget adhat magas nitrit-értékeknél, egy azonnali részleges vízcsere egyidejű alkalmazása alvó baktériumokat tartalmazó termékekkel.
(pl. Tetra Bactozym, Sera-nitrivec, stb)

Nitrát (NO3)
A következő lépésben a nitrifikációs baktériumok, a nitritet> nitráttá(NO3) építik.
Ebben a lépésben ugyancsak oxigént használnak fel. Nitrát úgy (kb.) 2000-szer kisebb mértékben mérgező mint a nitrit, de a nitrát-érték 25 mg/litert nem szabad, hogy túllépje.
Magasabb nitrát értékeknél csökken az általános jó közérzet (különösen a fiatal halak, rosszul vagy egyáltalán nem nőnek), a betegségekkel szemben az immunellenállása a halaknak csökken, és az algák növekedése élénkül.
A tudatos akvaristának, valamint az intenzív haltartóknak ajánlott a rendszeres kontrolja a nitrát-értékeknek különböző tesztekkel.
A nitrát az utolsó 'végterméke' a nitrifikációnak és jól növő vízinövényekkel (CO 2 trágyázás!), vízcserékkel vagy anaerob folyamatokkal, pl. a talajban vagy nitrát-filterekben, biológiailag értelemszerűen leépíthető.
Mindkét fent leírt lépése a Nitrifikációnak az alapját képezi a biológiai szűrésnek.
Mivel mindkét leépítési lépéshez oxigén szükséges, a szűrőben a víz átfolyásának nem szabad túlságosan lassúnak lennie. Oxigénnel való ellátása az egész akváriumnak életfontosságú.

A Nitrát leépítése

/ábra Sera.hu/
A kék nyíl az ábrán mutatja a nitrát-leépítésének az útját.
Itt anaerob (oxigén-kizáró) körülmények között, a nitrátot oxigén helyett, a különböző baktériumok "be/fel lélegzik". Így előáll egy gázformájú nitrogén, ami egyszerűen "elszáll".
Ez a folyamat ott történik meg, ahol kevés vagy egyáltalán nincs oxigén, tehát a talajban, különböző részén a filternek stb.
Ezt a környezetet az ún. Nitrát filterben szimulálhatjuk.
Van olyan szűrő anyag, ami a különleges struktúrája által, anaerobe részekkel rendelkezik úgy egy normális (közönséges) filterben,- vagy még jobb egy nagy porózusú szűrőanyagban, ami a nitrát leépítését lehetővé teszi (pld. sera Siporax).
A Tetra – JBL Nitrex funkciója más. Beletéve a szűrőbe, mint hosszú idejű Filter-anyag ill. valahol a dekorációban eldugva, vagy speciális Nitrex Boxban, elásva a talajban, a nitrátot le tudja építeni.
A Nitrex készítményeknél a trükk, hogy a baktériumoknak nemcsak optimális felületet nyújt, hanem a szükséges tápanyagokat, mint pl. a szén-vegyületet már gyárilag tartalmazza.

Foszfát -érték (PO4) /fontos víz paraméter/
A Nitrát érték,- aminek szívesen és sok figyelmet szentelnek-, a foszfát értéket csak "mostohagyerek"-nek tekinti a legtöbb akvarista.
Pedig gyakran, pontosan a magas foszfát érték az oka az erős alganövekedésnek.
A halaknak a rossz általános állapotáért (kondíciójáért) felelős, ami extrém esetekben az állatok halálához vezethet.
0,5 mg/l foszfát értéket nem szabad túl lépni.
Mi a különböző akváriumvíz vizsgálatoknál, 20-40 mg/l foszfát értékeket is mértünk.
Ezeknél az akváriumoknál sokkal magasabb hal elhalálozás volt megfigyelhető.
A foszfát az akváriumban a haleleségből származik. Az előálló rothadási termékek, nem megevett és megemésztett eledelnek a nagy részét, a foszfátok teszik ki.
Pontosan ezért a (a kereskedésekben kapható közönséges kerti) növényi trágya, az akváriumhoz alkalmatlan, mivel ez foszfátokat (és Nitrátot) mint növényi tápanyagot tartalmaznak.
Rendszeres vízcsere /medencénknek 25%-a/ hetente egyszer, jó megelőzés lehet a magas tápanyag megterhelés ellen.
A foszfát eltávolításához ajánlott:
Pld. Sera Phosvec

Oxigén az akvárium motorja
A jól funkcionáló akváriumnak elegendő magas oxigén tartalma van.
A károsító anyagokat leépítő folyamatoknak, és a baktériumoknak a szűrőben, szükségessé tesznek (kb.) 6 mg/liter oxigén tartalmat.
Az oxigén tartalom az akvarisztikában gyakran alul értékelt víz paraméter.
Nitrit és Nitrát érték, pH és GH (teljes keménység) szívesen és gyakran mért értékek, de az oxigén tartalom (és ugyancsak a foszfát érték) a legtöbb esetben akkor kerülnek figyelembe, ha a problémák már felléptek.

Az oxigén jelentőségéről egy pár sor:
Majdnem minden, az akváriumainkban élő organizmusok, halak, növények, baktériumok, egysejtűek, gerinc nélküliek, stb. felhasználják a sejtlélegzéshez az oxigént.
Nagy problémája a vízben élő organizmusoknak, hogy a vízben az oxigén relatíve kicsiny.
25° C hőmérsékletnél, ideális körülmények között csak 8,3 mg/liter tud oldódni.
Ellenben a levegő majdnem mindig 21% oxigént tartalmaz. Ez megnehezíti a trópusi akváriumok gondozását, és ehhez jön még, hogy az oxigén magasabb hőmérsékletnél rosszabbul oldódik a vízben, mint az alacsonyabbnál.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb az oxigén tartalom.
De nemcsak a légzés, hanem ezzel az akváriumnak a biológiai funkciója függ az oxigén tartalomtól.
Ugyancsak az oldott anyagok -mint pl. a vastartalom vagy a nyomelemek- keretében történő leépítési folyamatok az oxigén tartalomtól függenek.
Az organikus vegyületeknek leépítése a fő oxigén igénylője (felhasználója) az akváriumainknak.
Sok táplálék vagy hosszú ideig nem tisztított filter által, oxigénben nagy hiány jelentkezhet, és így a leépítése a nitrogén vegyületeknek nitrittől-nitrátig, csak részben történik meg. Ami egy egyáltalán nem ritka rossz "víz teszt képet„ eredményez.
Nevezetesen magas Nitrit-értéket, annak dacára, hogy az akvárium rég beállított és működőképes volt.
Milyen magasnak kell lennie az oxigén értéknek ?
Alapvetően ezt a kérdést nem lehet megválaszolni, mert ez függ a halak populációjától, valamint a növényzet sűrűségétől (nagyságától), és ettől függően változik ugyancsak az oxigén igény.
Ha a halak gyorsan folyó és oxigénben gazdag vizekből származnak; pl. a Loriicaridae csekélyebb toleranciájuk van az oxigén hiányra, mint pl. a labirintkopoltyús halaknak (Belontiidae), akik speciális légzőszervvel (labirint) rendelkeznek, hogy az atmoszférikus levegőből oxigént felvehessenek.
Középértékként az oxigén tartalom 6 mg/liter alatt ne legyen, itt természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a legfontosabb természetes oxigéntermelők a vízinövények, így este az oxigén tartalom a legmagasabb.
Az éjszaka után, ha minden akváriumi lakó szorgalmasan oxigént használt fel és a vízinövények sem adtak le oxigént a vízbe, az O 2 tartalom a legalanyosabb, de nem léphet 4 mg/liter alá.
Ha a halak levegő után kapkodnak, az akváriumnak teljes működőképessége a problémás, mivel a halaknak erősen csökkentett mechanizmusa van ellenállásként az alacsony, illetőleg süllyedő oxigén értékekhez a vízben.
Először a halak megnagyobbítják a szájüregük térfogatát és lehajtják a szájuk fenekét. De ez optikailag nem jól felismerhető. Ha ez nem lenne elegendő, megemeli a hal a légzésszámát, hogy az alacsony oxigén értékeket kiegyenlítse.
A magas légzés szám különösen a fiatal halaknál jelentkezhet, de sajnos ennek következtében nem jól nőnek a sok energia veszteségük miatt, amit a légzésükre fordítanak.
Hogyan lehet az oxigén tartalmat megemelni ?
A legszebb és a legjobb módja a jól növő növényzet.
Egy akváriumnak több oxigént kell termelnie, mint amennyit felhasznál, mivel csak így biztosított, hogy a halak rövid áramszünetet, szűrő kiesését, átvészeljék.
A légpumpának, vagy diffusor-nak használata (a felülről befolyó/befröcskölő csöveknek) külső szűröböl, napközben nem ajánlott, mivel a vízben oldódott CO 2 -ki lesz hajtva.
De a szűröböl visszafutó csöveket úgy is be lehet állítani, hogy inkább kissé a vízfelületet mozgassa, és így a gázcserének is kedvez. Tisztítsa a filtert elég gyakran, és etesse a halakat a fajoknak megfelelően, tehát változatosan és csak annyit, amelyet azonnal elfogyasztanak...
Levegőztető pumpa porlasztó-kővel jó alternatíva az akváriumhoz, melyben nincs növényzet.
Növényekkel beültetett akváriumnál arra kell figyelemmel lenni, hogy a porlasztó köves megoldás, a CO 2-nek a hiányát okozhatja, mivel a porlasztással sok CO 2 ki lesz hajtva.